Bali helye a térképen
Az indonéziai Bali szigete, különleges természeti adottságai és lakosainak páratlanul gazdag kultúrája miatt a világ egyik legismertebb idegenforgalmi desztinációja.
Indonézia, az Ázsia és Ausztrália között elterülő, Egyenlítő menti Maláj-szigetvilág legnagyobb kiterjedésű állama. Területéhez több, mint 17 000 sziget tartozik, többek között: Szumátra, Jáva, Celebesz (Sulawesi), Borneó déli része, valamint Új-Guinea nyugati fele (Pápua). Ebből nagyából 6000 lakott, de a további számtalan kisebb-nagyobb sziget között akadnak máig felfedezetlenek is.
Bali a Kis-Szunda-szigetek legnyugatibb tagja, az ország központjának számító Jáva mellett fekszik. Területe megegyezik Békés vármegye területével, ám lakosainak száma megközelítőleg 4,5 millió fő. Évente mintegy 4-6 millió külföldi látogató érkezik az istenek szigetére és további számtalan belföldi turista keresi fel.
Bali éghajlata egyenlítői trópusi, így csak két évszak váltja egymást. A szeptember – október hónapokban kezdődő esős évszak idején zuhatagszerű égszakadások öntözik a trópusi dzsungelekkel borított hegyoldalakat és élénkzöld rizsföldeket. A március – április táján beköszöntő száraz évszakban ragyogóan süt a nap és csak elvétve kell zivatarra számítani. Erre az éghajlatra jellemző, hogy a napi hőingás nagyobb, mint az éves. Napközben általában 29-32°C, míg éjszaka 24-26°C között ingadozik a hőmérséklet. Az esős és száraz évszak közötti átlaghőmérséklet nem tér el jelentősen.
Balira száraz lábbal
Talán nehéz elképzelni, de hajdanán a Kárpát-medencéből egészen Baliig száraz lábbal el lehetett volna gyalogolni. A legutóbbi jégkorszak idején a világtengerek átlagmagassága ugyanis annyival volt alacsonyabb, hogy a mai Maláj-félsziget egybefüggő földnyelvet alkotott, egészen Bali keleti partjáig. Először csak itt kellett volna tengerre szállni, hogy a szomszédos Lombokra átkelhessünk. Azonban ez a vízi határ nemcsak két földterületet választott el egykor, de két világot is. Ennek a mai napig láthatóak a nyomai: Bali és Lombok között húzódik az ázsiai és az ausztrál flóra-, illetve faunabirodalom határvonala (Wallace-vonal). Míg a Maláj-félszigettől kezdve, Szumátrán és Jáván át egészen Baliig, szinte azonos növényzettel és állatokkal találkozunk, addig Lomboktól kezdve már jelentősen eltérő élővilág tárul a szemünk elé. Ebben a tekintetben tehát Bali szigete két világ határán fekszik.
Sziget tűz és víz között
Egész Indonézia, így Bali is a Csendes-óceán partjai mentén végig futó földrajzi régió, a Tűzgyűrű peremén helyezkedik el. Erre a terültre jellemzőek a gyakori földrengések és az erőteljes vulkánműködés. Balin összesen kilenc tűzhányó tör az ég felé és ezek közül három máig aktív. A sziget látképét és az itt élő balinéz emberek világképét alapjaiban meghatározó Gunung Agung a legmagasabb, jelenleg 3031 méter. Legutóbbi aktív periódusában, 2017 – 2019. között többször is kitört.
Balit nem csak a tüzet okádó hegyóriások, de a partjait mosó Indiai-óceán hullámai is próbára teszik. A szigetet övező, pálmafák segélyezte csodálatos fehér homokos tengerpartok sötét mélységek felé lejtenek. A nem ritka víz alatti földrengések és tengeri viharok olykor cunamikkal és vihardagályokkal ostromolják a szárazföldet. Nem csoda, hogy az itt élők ősidőktől fogva tartózkodnak a tengertől. Úgy hiszik, hogy a vízalatti mélyégek gonosz démonok és alvilági teremtmények lakhelyei. A tenger vize sós, ihatatlan, nem lehet vele a földeket se öntözni. Éppen ezért a legtöbb balinéz nem merészkedik a vízbe, úszni se tud és sokuk a mai napig nem hagyta még el szülő szigetét. A halászat is tradicionálisan csak a parközeli, rendkívül gazdag élővilágú korallzátonyok által határolt sekély vízben folyt.
Bali, a szépség szigete
Bali, bár a természet elemi erőinek kitett sziget, mégis az érintetlen édenkert békéjét és időtlen nyugalmát árasztja magából. Nem kis részben a harmóniára törekvő balinéz emberek szorgos keze munkájának köszönhetően igazi földi paradicsommá vált az évezredek során. A hegyoldalakon és dombok lejtőin kialakított élénkzöld rizsteraszok egymással összekapcsolódó öntözőrendszere felhasználja a trópusi hegyi erdők gazdag forrásvizeit. A sziget alakja, a trópusi klíma melege és páratartalma, az óceán felől érkező légáramlatok és a rendkívül magas napsütéses órák száma miatt Bali a szomszédos Jávánál és Lomboknál jóval üdébb és virágosabb az év minden hónapjában.
A sziget meredek hegyoldalain lefutó folyók páratlan szépségű vízeséseken át zubognak az óceán felé. Közülük a legismertebbek és legszebbek a Gitgit, Sekumpul, Tegenungan és Nungnung. Ezek mindegyike remek kirándulási célpont, mert a látványon túl fürödni is lehet bennük.
Bali déli partvidéke a szörfösök számára igazi paradicsom. Kuta, Sanur, Seminyak fehér homokos strandjai az év minden napján vonzzák a tenger szerelmeseit. Errefelé az éjszakai élet legalább ennyire mozgalmas és vibráló. Kifőzdék, éttermek, bárok, night clubok és szállodák sokasága várja a szórakozni vágyókat. Ezzel szemben az északi partok csendesebbek, nyugodtabbak. Amed környéke a búvárkodás megszállottjait vonzza, míg Lovina kikötői kiváló kiindulópontjai lehetnek egy hajnali delfinlesnek.
Más szigetek Bali környékén
Bali partjaihoz közel több olyan sziget is fekszik, melyek kifejezetten népszerűek a turisták körében. A legnagyobbak Nusa Penida és Nusa Dua. Ezek gyorshajókkal mindössze negyven perc alatt elérhetőek. Mindkét helyszín lehetőséget kínál Bali nyüzsgő életéből való kiszakadásra. Az élet errefelé sokkal vidékiesebb, az infrastruktúra alig kiépített. Cserébe olyan ikonikus tengerpartok találhatóak errefelé, mint a Kelinking beach (T-Rex beach), a Crystal bay és a Broken beach.
Az északi parton mindenképpen meg kell említeni a Pulau Menjangan szigetet, ahol szelíd szarvasok legelésznek egy csodaszép hindu templom körül. Az itt található korallok élővilága páratlan.
De Balitól távolabbra, Lombok partjaihoz közel is fekszik három olyan parányi szárazulat, melyeket sokan nem szívesen hagynának ki egy indonéziai utazásból. Ezek a Gili-szigetek. Név szerint: Gili Trawangan, Gili Meno és Gili Air. Innen pedig karnyújtásnyira fekszik maga Lombok, közepén a grandiózus Rinjani vulkánnal, mely 3726 méteres magasságával Indonézia második legmagasabb tűzhányója.
Istenek és démonok világa között
A balinézek úgy tekintenek a Gunung Agungra, a sziget legmagasabb vulkánjára, mint az istenek lakhelyére és egyben a világ középpontjára. Noha az aktív tűzhányó kitörései időről időre komoly pusztításokat okoznak és gyakran emberéleteket is követelnek, a szigeten szétterülő vulkáni hamu tápanyagokban kivételesen gazdag termőfölddel ajándékozza meg az itt élőket.
A balinéz kultúra mai formája évezredes belső fejlődés és külső hatások fúziója. A történelem előtti idők animista hite az ősök és természeti erők tiszteletére épült. Elképzelésük szerint a tengerek mélye a sötétség ártó lényeinek birodalma, míg a vulkánok, az ég és a csillagok a segítő szellemekéi. A kettő között középen, vagyis Bali szigetén, helyezkedik el az emberek világa. De a föld, a fák, az erdők, állatok, a termény és a gyümölcsök mind az istenekéi, akik ezeket pusztán művelésre adták kölcsön az embereknek.
Minden, ami körbevesz, isteni tulajdon, és létük az égi hatalmak törvényei és előírásai szerint meghatározott. Ezeket a törvényeket és előírásokat összefoglalóan adatnak nevezik. Az adat határozza meg az isteneknek bemutatandó áldozatok idejét és módját, a rizsteraszok megművelésének fázisait, de szabályozza a faluközösség, a család és az egyén életét egyaránt. A szertartások, áldozati felajánlások a balinéz hétköznapok szerves részét képezik. Így Balin nincs egy olyan, európai értelemben kijelölt nap a héten, mint a vasárnap, mely eredetileg a templomba járásra, az istenséggel való találkozásra lenne szánva. Ellenben ünnepnapból sokkal több van, mint a mi kultúránkban, köztük akadnak olyanok is, melyeket száz évente csupán egyszer tartanak meg.
A hindu vallás Bali szigetén
Az eredeti animista hitvilágot gazdagította az Indiából a szigetvilágon át Balira is eljutó hinduizmus és buddhizmus kultúrája. Azt nem lehet pontosan megállapítani, hogy mikor érkeztek az első tanítók az istenek szigetére, de a szomszédos Jáván már az i.sz. szerinti 3. századból maradtak fenn buddhista emlékek.
Bali lakói úgy nyitottak az új tanítások felé, hogy azokat integrálták a régivel, mely egy sajátos fúziót eredményezett. A hindu vallás három főistene Brahma, a teremtő, Visnu a megtartó, míg Siva a pusztító és újrateremtő. Közülük Siva lett a balinéz vallás főistene, aki szimbolikusan kiválóan megfelel a Gunung Agung vulkánhoz társított elképzeléseknek.
Bali a hinduk menedéke a muszlim Indonéziában
A 14. század környékén megjelent az iszlám vallás a szigetvilágban. Nyugat felől érkezett, de nem fegyverrel és hadsereggel, hanem utazók és kereskedők által. A jávai királyságok egymás után vették át az új tanításokat, míg a buddhista és hindu vallás lassan Jáva keleti részére és a hegyek magasan elzárt és védett világába szorult vissza. A régi hit követői közül sokan Balira menekültek át, köztük a vallási és uralkodói elit tagjai, valamint számos művész. Ez a kivándorlás, illetve Baliról nézve bevándorlás tovább gazdagította a sziget kulturális életét.
Mára Indonézia szigeteinek lakói főként muszlimok, illetve kis számban keresztények. Egyedül Balin maradt meg a régi vallás, itt élnek többségben a hinduk az egész országban. Ez a tény különösen vonzóvá teszi Balit a spiritualitás, illetve a különleges kultúrák iránt érdeklődők számára.
Bali a százezer templom szigete
Balit szokás az istenek szigetének és a százezer templom szigetének is nevezni. Ez a szám egyáltalán nem túlzó, ugyanis minden tradicionális lakóháznak van templom része.
Balin a legfontosabb vallási központok az úgynevezett vízi templomok. Ezekhez szorosan kötődik az évezredes múltra visszatekintő, a világon egyedülálló teraszos rizstermesztés rituális élete. Ezek közül a leghíresebbek a Pura Tirta Empul és az Ulun Danu Beratan.
Hasonlóan fontosak a tengeri templomok is. Közülük világhírűek a sziget dél-nyugati csücskén, egy óceán fölé magasodó sziklára épített Pura Luhur Uluwatu, illetve feljebb, de még a sziget déli partján, a fővárostól, Denpasartól nyugatra található tengeri sziklára épített Pura Tanah Lot. A balinéz hindu vallás központja a Gunung Agung vulkán lejtőjére épített Pura Besakih anyatemplom.
Ubud, Bali művészeti központja
A 19. századra Balin egy, az élet minden területét átfogó, gazdagon kidolgozott vallási és kulturális rendszer jött létre. A művészetek, köztük különösen a tánc, zene és építészet páratlan gazdagságot ért el. Ez az óceán hullámai közé bújó, parányi sziget olyan magas kultúrát fejlesztett, melyre alig akad hasonló példa.
A sziget dél-keleti részén, a Gianyar uradalom területén, csodás rizsföldekkel és gyógynövény kertekkel övezett Ubud városa sokáig csak az itt termelt gyógynövényekről és a belőlük készült gyógyszerekről volt ismert. Az ubud jelentése is ez: orvosság. A 19. század végére azonban a terület uralkodója ide helyezte át a székhelyét, melynek köszönhetően Ubud hamar fejlődni kezdett. Csodás palotaépületeket, vízitemplomokat emeltek. Számos helyi kézműves és alkotó telepedett meg itt. A 20. század folyamán pedig a Balit felfedező nyugati világ művészei, tudósai és utazói találtak új otthonra e különös mesevilágban.
A gyarmatosítók hozta sötét idők
A szigetvilágba a 16. századtól kezdődően új látogatók érkeztek. Először a portugálok, majd a britek, illetve a hollandok igázták le a trópusi paradicsomot. A Holland Kelet-indiai Társaság, a világ első részvénytársaságaként vált a legfőbb hatalommá a térségben. A leigázott szigetek sorából azonban Bali egészen sokáig kimaradt. Csak a 19. század vége felé fordulnak a holland hadihajók Bali felé, hogy mondvacsinált ürügyekkel meghódítsák azt. Több hullámban, brutális mészárlások árán, gyarmati sorba kényszerítették az istenek szigetét.
A világhírű Bali
Bali kultúrája nem esett áldozatul a nyugati hódítóknak, akik nem végeztek erőszakos hittérítést errefelé. A kezdeti vérengzések után rácsodálkoztak a sziget páratlan értékére és felfedezték maguknak azt a Balit, amelyet ma már az egész világ ismer.
A balinéz kultúra megtermékenyítette a nyugati művészek gondolatvilágát. Számos 20. századi európai alkotás mögött felfedezhető e távoli sziget szellemiségének hatása. A folyamat ráadásul fordítva is működött. A balinéz alkotók is sokat merítettek az európai kultúrkincsekből.
Mára Bali igazán felkapott lett. Hollywoodi filmsztárok, zenészek, világhírű művészek és digitális nomádok második otthona. Utazók, spirituális élményekre vágyók kiemelt célpontja. De emellett a szigetre éppúgy érkeznek a tenger és a természet szerelmesei is, akiket lenyűgöznek a trópusi buja természet rejtett kincsei. A vulkánok és dzsungelek mélyén zuhogó vízesések kalandokra hívnak. A gondosan művelt teraszos rizsföldek túrázásra és biciklizésre csábítanak. Az olykor fák takarásában, sziklahasadékokban megbújó parányi szentélyek és az eléjük letett áldozati virágkoszorúk egy olyan világ utolsó hírmondói, mely még hisz a csodákban és abban, hogy az emberi élet több annál, mint amennyinek látszik; alattunk és fölöttünk is láthatatlan világok nyílnak, melyekkel legalább annyira fontos békében élnünk, mint egymással.
Írta: Gueth Péter
a WanderWell túravezetője
További cikkek a témában:
Bali a kötelezőkön túl
Karimunjawa, a jávai éden
Merapi, a tűz hegye
Ha érdekel Bali és szívesen elutaznál az istenek szigetére, tekintsd meg a Wanderwell indonéziai utazási ajánlatait:
Bali & Nusa Penida
Indonézia: Bali, Jáva, Karimun
