Tényleg léteznek sátánimádó népek? Melyik kultúra ismeri az örök ifjúság titkát? Lehetséges-e, hogy egy nagyváros lakossága egyszer csak önálló etnikummá váljon? A nagy népek tengerében számos olyan kisebbség él, akikről alig tudunk valamit. Egyedi kultúrájuk, elzárt vagy rejtett életmódjuk feltáratlan titkokat rejteget. Az alábbiakban három különös népcsoport: a jezidik, betawik és hunzák világába látogatunk el.
Jezidik
Akiket eddig 73-szor akartak kiirtani
A kurd anyanyelvű jezidik Irak északi területén, a Szindzsár-hegység környékén élő, meglehetősen nehéz sorsú vallási kisebbség. Számukat lehetetlen megbecsülni, mivel ősi rituáléikat titokban gyakorolják. Legalább 60 ezren, de akár 1,2 millióan is lehetnek.
A titkolózás érthető, hiszen a jezidiket legalább 73 alkalommal próbálták meg kiirtani a történelem során. Legutóbb az Iszlám Állam 2014-es pogromja igyekezett a sátánimádónak tartott jezidik történetének végére pontot tenni. A terrorcselekményeket azóta hivatalosan is népirtásnak ismerték el.
A Pávaangyal gyermekei
A jezidi hitvilág egy különös keveréke a közel-keleti vallásoknak. A jezidik istenét Jaszdannak nevezik, aki elsőként egy csodálatos fénylényt, Melek Tauszt a Pávaangyalt teremtette meg. Csak utána következtek az alacsonyabb rendű égi lények, majd végül Ádám és Éva. A büszke Pávaangyal nem volt hajlandó fejet hajtani a porból teremtett első emberpár előtt, ám erre a jezidik istene nem letaszította a mennyekből, mint a bibliai megfelelőjét Lucifert, hanem épp ellenkezőleg, a teremtett világ urává tette. A jezidik ezért a Pávaangyalhoz imádkoznak és nem a teremtő istenséghez. Mivel erős a párhuzam a bibliai Luciferrel, így az iszlám radikálisabb követői a jezidiket sátánimádóknak tartják. A jezidik ráadásul nem hisznek a pokolban, mert szerintük a lélek folyamatosan újjászületik. Fő szentélyük Moszul városától északra, Lálesben található, ahová más vallásúak nem léphetnek be. Jezidivé pedig csak születni lehet, de áttérni nem.
Betawik
Amikor egy főváros lakossága önálló kisebbséggé válik
A betawik vagy batáviaiak Indonézia fővárosának, a mai Jakarta őshonos lakosságának az elnevezése. Bár az „őshonos“ egy kicsit megtévesztő, hiszen Jakartát, korábbi nevén Batáviát a holland gyarmatosítók alapították a 17. században. Így a betawik egy viszonylag újkeletű népcsoportnak tekinthetők.
Őseik a szigetvilág minden pontjáról érkeztek, vagy munkásként vagy rabszolgaként, illetve arab és kínai kereskedők is akadtak közöttük, akik letelepedtek. A közös együttélés keveredéshez, majd pedig Délkelet-Ázsia egyik legkülönösebb fúziójához vezetett.
Az igazi influenszerek hazája
A betawiknak saját nyelvük, művészetük és gasztronómiájuk jött létre. A maláj egy sajátos változatát beszélik, melyben holland, kínai, arab, valamint az indonéz szigetvilág számos népének szavai keveredtek. Két alcsoportja van: belvárosi betawi és külvárosi betawi.
A legtöbb tévétársaság és filmstúdió jakartai székhelyű, így itt készülnek a helyi filmek, szappanoperák, tévéshow-k a 280 milliós Indonézia számára. Ezekben rengeteg betawi szöveg hangzik el, így a betawi nyelv lett mára Indonézia szlengje, illetve sok helyen az utca nyelve.
Hunzák
A hosszú élet titkának őrzői
A hunzák vagy más néven burusók, Pakisztán legészakibb csücskében, a Karakorum-hegység zordon, 7000-es csúcsai alatt élnek. E nagyjából 80-90 ezres népcsoport a médiába a legtöbbször az elképesztően egészséges életvitele és az ebből fakadó rendkívül magas várható életkora miatt kerül be. Állítólag a nők 65 évesen még szülnek, és 120 évig még a legvéznább hunza is vígan eléldegél. A titok egyik nyitja a rendkívül kevés hús fogyasztás, és az, hogy a hunzák kiváló kajszibarackot termesztenek, melyet mindenhez felhasználnak.
Azonban a valóság az, hogy a hunzákról szóló történetek csupán legendák. Azóta kiderült, a hunzák nem számolták az éveiket, így az életkorukat jobbára csak megtippelték. A táplálkozásuk pedig egyoldalú, jódhiányos, így sokan szenvednek golyvától és más betegségektől, de nagyon magas a gyermekhalandóság is köreikben.
Legendás ősök útódai
Persze a legendák kemény dolgok. Egy másik hiedelem szerint a hunzák ősei Nagy Sándor messzire vándorolt katonái voltak, de van olyan feltételezés is, mely szerint a magyarok egy elszármazott csoportjáról lenne szó. Mindkét elképzelést tudományos bizonyítékok cáfolják. Annyi bizonyos, hogy a hunzák kinézete az európaiakhoz nagyon hasonló, melynek valóban vannak genetikai alapjai.
Írta: Gueth Péter
a WanderWell Túravezetője
Kapcsolódó cikkek:
Köztünk élő ismeretlenek – négy különös kisebbség Magyarországon
Köztünk élő ismeretlenek – Európa különös kisebbségei
Valószínűtlen határvidékek
