Makaronézia, az európai trópusi szigetvilág

Polinézia, Melanézia és Mikronézia nevei ismerősen csenghetnek az utazók számára. A Csendes-óceán e három kiterjedt szigetcsoportjáról sokaknak a kókuszpálmák szegélyezte, türkiz szín óceán mosta, vakítóan fehér tengerpartok juthatnak eszébe. Velük szemben Makaronézia szigetvilága már kevésbé közismert, pedig jóval közelebb vannak hozzánk és tagjai ugyanúgy világhíresek. 

Makaronézia trópusi hangulat

 

Makaronézia, mint szigetvilág

Makaronézia az Atlanti-óceán középső részén, az Egyenlítőtől északra elhelyezkedő, Dél-Európához és Afrika nyugati partjaihoz közel eső szigetek összefoglaló elnevezése. Négy szigetcsoport alkotja, délről észak felé haladva a következő sorrendben: Zöld-foki szigetek, Kanári-szigetek, Madeira-szigetek és Azori-szigetek. Nemcsak a szigetcsoportot nevezik Makaronéziának, de a szigetvilágon jellemző növénycsaládok alkotta flóraterületnek is ez a neve, mely az északi flórabirodalom, vagyis a Holarktisz része. 

A Zöld-foki-szigetek a Zöld-foki Köztársasághoz tartoznak. Az Azori- és a Madeira-szigetek Portugáliához. A Kanári-szigetek Spanyolország felségterülete. Tehát egy kivételtől eltekintve, közigazgatásilag mind Európa részének tekinthetők. A szigetek politikai felosztása némileg eltér a természetföldrajzitól. A közigazgatásilag a Madeira-szigetekhez, ezáltal Portugáliához tartozó Selvangens-szigetcsoport geológiáját tekintve valójában a Kanári-szigetek része.

Ugyan az egyes szigetcsoportok viszonylag nagy távolságra vannak egymástól, mégis nagyon hasonlóak. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy egy-két kivételtől eltekintve, mindegyik sziget vulkanikus eredetű, alapkőzetük bazalt. Azonban a vulkanikus eredeten belül a pontos keletkezésük már eltér egymástól.

Makaronézia térképe

 

Zöld-foki-szigetek, Makaronézia alig érintett paradicsoma

A Zöld-foki szigetek nevüket Afrika legnyugatibb pontjáról, a Zöld-fokról kapták. Portugál hajósok fedezték fel a 15. században. Az itt létrehozott telepek voltak az első európai trópusi gyarmatok. 1975-ben függetlenedett Portugáliától, azóta a tíz sziget alkotta közigazgatási egység Zöld-foki Köztársaság néven önálló állam, mely Afrika egyik legfejlettebb és legdemokratikusabb országa. Ennek és trópusi éghajlatának köszönhetően, az elmúlt évtizedekben felkerült a turisták térképére is. Makaronézia többi szigetcsoportjával, valamint az indiai-óceáni jól ismert desztinációival – mint például Zanzibár, Seychelle-szigetek – ellentétben, a Zöld-foki-szigeteket még nem érték el a tömegturizmus hullámai. De a fő bevételi forrást ma már itt is ez az ágazat jelenti. Európából legegyszerűbben Portugáliából induló menetrend szerinti járatokkal lehet eljutni ide.

Makaronézia Cape Verde

A Zöld-foki-szigetek fő vonzerejét a fehér homokos tengerpartok jelentik. A passzátszél miatt az éghajlat meglehetősen száraz. Emiatt és a rossz vízgazdálkodás miatt a szigetek egy részét az elsivatagosodás fenyegeti. Leglátogatottabb desztinációja Sal szigete. A turisták döntő többsége ide érkezik. De azoknak, akik nem csak a strandolás miatt utaznak ilyen messzire, mindenképpen érdemes meglátogatni a többi szigetet is. Ezeken a csodás helyeken megismerkedhetnek az ország valódi életével és a helyiek mindennapjaival. Híres a Zöld-foki-szigeteken hagyományos zenés-táncos műfaj a morna, mely az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára is felkerült. A szigetek között kompokkal és repülővel is lehet közlekedni.

Makaronézia Zöld-foki-szigetek morna

További érdekesség, hogy a Zöld-foki-szigetek az Európa és Dél-Amerika között közlekedő hajók tankoló állomása, valamint a tenger alatt futó kábelek elosztó- és csomópontja is. De nemcsak az információ elosztása és továbbítása zajlik errefelé, hanem a Dél-Amerikából Európába tartó kokain szállítmányoké is.

 

A Kanári-szigetek Makaronézia legnépszerűbb helyszínei

A közigazgatásilag Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek Makaronézia szigetvilágának legismertebb és leglátogatottabb tagjai. Több apró, és nyolc nagyobb, lakott sziget alkotja, melyek a következők: Tenerife, Fuerteventura, Gran Canaria, Lanzarote, La Palma, La Gomera, El Hierro és La Graciosa.

A szigetek forrópontos vulkanizmus során jöttek létre. Ez azt jelenti, hogy a vulkanizmus nem lemeztektonikához köthető, hanem egy köpenycsóva ,,égeti át” a földkérget és így kerül magma a felszínre vagy az óceán fenekén kezd egy vulkán felépülni. Tulajdonképpen úgy kell tekinteni a szigetekre, hogy azok az óceánfenéktől a vízfelszín fölé magasodó hatalmas vulkánok.

Makaronézia Kanári szigetek

 

Tenerife egy hatalmas vulkán

A legnagyobb, legnépesebb és leglátogatottabb tagja a Kanári-szigeteknek Tenerife, mely nem más, mint a világ harmadik legnagyobb vulkánja. Legmagasabb csúcsa a Teide, 3718 méterrel emelkedik az óceán fölé. Ezzel az atlanti-óceáni szigetek és Spanyolország legmagasabb pontja is egyben, de a vízfelszín még mintegy 4000 métert rejt el a hegyből. Így az óceánfenéktől számított magassága csaknem 8000 méter. Itt most érdemes kicsit a Mount Everestre gondolni…

Makaronézia e különleges szigetét évente több mint 5 millió turista keresi fel. Ezt a forgalmat két nemzetközi repülőtér szolgálja ki. A sziget délnyugati része a szárazabb éghajlatnak és több napsütéses órának köszönhetően szállodakomplexumoknak, golfpályáknak és strandoknak ad otthont. Míg északi oldalán buja babérerdők, meredek hegyoldalak és fekete köves partok nyújtóznak. E kettősség miatt kedvelt olyannyira Tenerife, hiszen egy szigeten hódolhatunk az aktív és passzív pihenésnek is. Számtalan túraútvonal szövi át a szigetet, a mély völgyekben pedig a canyoningot próbálhatjuk ki, a teljesen kezdőtől az egészen komoly kihívást jelentő szintekig.

Makaronézia Tenerife

Tenerife központi részét egy 2000 méteres magasságban elnyúló fennsík alkotja. Mely lényegében egy magashegyi sivatag. Ennek közepén ,,ül” a Teide gyönyörű, szabályos vulkáni kúpja, melynek meghódítása egy tenerifei utazás fénypontja lehet. A napfelkelte látványa az Atlanti-óceán csúcsáról, ahogy a monumentális hegy árnyéka egy hatalmas piramist fest az óceán vízére, még a legtapasztaltabb utazók szeméből is könnyeket csal elő.

 

Babérlombú erdők és végtelen tengerpartok

Gran Canaria Teneriféhez hasonlóan sűrűbben lakott sziget, melynek fő vonzerejét Maspalomas hatalmas óceánparti homokdűnéi jelentik. Lanzarote és Fuerteventura végtelen homokos partjaikról híresek és kifejezetten strandszigetek. Fuerteventurát nevezik a Kanári-szigetek strandjának is, mely emellett rendkívül népszerű a szörfösök, kite-osok és minden egyéb szél– és hullámsportot űzők körében. La Gomera, La Palma és El Hierro a túrázás szerelmeseinek ajánlottak. Erre felé az élet lassúbb folyású, kevesebb a turista, csendesebbek a mindennapok. Így itt, a sűrű babérerdőkben járva megismerhetjük és elmélyülten magunkba szívhatjuk az érintetlen szubtrópusi természetet légkörét.

Makaronézia Fuerteventura szigete

 

Madeira, Makaronézia virágoskertje

Madeira közismerten az Örök Tavasz szigete, de illetik még az Atlanti-óceán virágoskertje és Európa Hawaii-ja elnevezésekkel is. Valójában mindegyik teljesen megalapozott és helytálló: éghajlata szubtrópusi, melyet az Észak-atlanti-áramlat még jobban kiegyenlít, így egész évben 15-30 fokos hőmérséklet várja a látogatókat. A szélsőségektől mentes hőmérsékletnek, a bőséges csapadéknak és napsütésnek, valamint a termékeny vulkáni talajnak köszönhetően szinte minden növény remekül érzi magát a errefelé. Szomorú tény, hogy a mai buja és virágzó állapot mesterséges beavatkozás eredménye.

 

Erdőirtás és újratelepítés 

A sziget 1420-as felfedezése után a portugál telepesek szinte azonnal erdőirtásba kezdtek, melynek az utolsó jégkorszak óta érintetlen babérerdők túlnyomó része áldozatul esett. A kitermelt fából hajókat építettek, az erdők helyén pedig cukornádat ültettek. 1500-ra Madeira vált a világ legnagyobb cukorexportőrévé. A madeirai erdőket végül Dél-Amerika felfedezése mentette meg, mivel ott hatalmas területeken tudták a cukornádat telepíteni. Ezután kezdődött meg a sziget növénytakarójának helyreállítása, melyhez a világ minden részéről hoztak növényeket, hajtásokat, és így jöhetett létre a mai édenkerti állapot. Hawaiihoz első sorban a morfológiája és keletkezése miatt szokták Madeirát hasonlítani. Madeira is, mint a Kanári- és Hawaii-szigetek, hatalmas vulkán alkotta sziget. Bár Madeira esetében ez nem olyan látványos, mert az egykori kráterek és kalderák mára már lepusztultak. 

 

A túrázók paradicsoma

Madeira elsősorban a túrázók paradicsoma, ezért az aktív pihenést kedvelőknek ajánlott. Homokos strand csak néhány helyen található a szigeten, azok is mesterségesen kialakítottak, mert a homokot Afrikából szállítják ide. Ez ugyanúgy igaz Tenerife strandjaira is. A Madeira-szigetekhez tartozó másik lakott sziget Porto Santo, ahol több kilométernyi természetes homokos part várja az utazókat. Ez Makaronézia egyetlen nem vulkanikus eredetű szigete. Így aki egy madeirai utazás alkalmával nem szeretne lemondani a szubtrópusi homokos partokról, komppal és repülővel is tehet egy kiruccanást Porto Santora. 

A kirándulások egyik tipikus madeirai formája a levada-túra. A levada vízelvezető csatornát jelent, melyeket a különböző ültetvények öntözésére alakítottak ki, és az egész szigetet behálózzák. A túrák ezek mentén a csatornák mentén haladnak. Azért hogy a víz ne zúduljon sebesen, a csatornák lejtése enyhe. Így ezek mentén haladva, nem kell nagy szintkülönbségektől tartani, sőt, kényelmesen juthatunk el a központi hegyvonulatot szabdaló mély völgyek vízeséseket rejtő zugaiba is.
A sziget első és harmadik legmagasabb csúcsát a Pico Ruivot és Pico Arieirot összekötő túraútvonal is kihagyhatatlan, hiszen erre felé a rendszeresen kialakuló felhőpaplan felett kirándulhatunk a szédítő ormokon áthaladó ösvényeken.

 

Azori-szigetek, Makaronézia legcsapadékosabb vidéke

Az Azori-szigetek Makaronézia legészakibb és a kontinensektől legtávolabb eső tagja. A Madeira-szigetekhez hasonlóan, közigazgatásilag Portugáliához tartoznak. A legegyszerűbben az onnan induló menetrend szerinti járatokkal juthatunk el a szigetekre. Az Azori-szigetek is vulkanikus tevékenység nyomán keletkeztek, de nem forrópontos vulkanizmus eredményeként. Itt húzódik az Észak-Amerikai és Eurázsiai kőzetlemez határa, melyek évente néhány centimétert távolodnak egymástól. A távolodó lemezszegélyek között felszínre tör a magma, mely víz alatti hegyvonulatot, vagyis hátságot épít. Az Azori-szigetek a Közép-Atlanti-hátság vízfelszín fölé emelkedő tagjai. A Pico szigeten emelkedő azonos nevű csúcs Portugália legmagasabb pontja a maga 2351m-es magasságával.

A kilenc nagyobb és sok-sok apró földdarab alkotta szigetek 1500 km-re fekszenek a legközelebbi kontinenstől. Közülük a nagyobbak lakottak, de népességük összesen nem éri el a 250 000 főt. Az Azori-szigetek éghajlata is szubtrópusi, de itt jóval több csapadék hullik a többi szigetcsoporthoz képest. Ennek köszönhetően növényzete egész évben szemkápráztatóan zöld. Természetes növénytakarója a babérerdő, már csak szórványosan lelhető fel, a szigetek nagy részén kiirtották, és az egykori erdőterületeket ma már legelőként hasznosítják.

Makaronézia Azori-szigetek

 

Hortenziák és teaföldek

Makaronézia minden szigetcsoportjának, sőt, azokon belül is a legtöbb szigetnek megvannak a maguk endemizmusai. Ezek olyan növény- és állatfajok, melyek kizárólag rajtuk fordulnak elő az egész világon. Ez teszi ezeket a csodás szigeteket egymástól különbözővé és egyedivé.

Az Azori-szigetek egyik jelképe a hortenzia, mely sok helyen sövényként szegélyezi az utakat. Az idelátogató utazókat leginkább a vulkanikus formakincs, a túraútvonalak és a meleg vizű természetes fürdőhelyek vonzzák, ahol egy kellemes kirándulás után jólesik a lazítás. Míg Madeirán és a Kanári-szigeteken nem jellemzőek az utóvulkáni működési formák, addig a Zöld-foki szigeteken és itt az Azori-szigeteken is találhatunk hévforrásokat.

További különlegesség, hogy az Azori-szigetekhez tartozó Sao Miguelen található a három európai teaültetvény egyike, a Cha, mely mind közül a legrégebbi. 1883 óta folyamatosan termesztenek rajta teát. Mivel a szigetek formakincse jelentősen különbözik egymástól, így egy azori utazást érdemes úgy tervezni, hogy több helyszín meglátogatása is beleférjen.

Makaronézia teaföldek Azorin

Írta: Pécsi Linda
a WanderWell túravezetője

Kapcsolódó cikkek a témában:
Tenerife legszebb túraútvonalai
Tenerife különleges strandjai
Teide, holdbéli táj Tenerifén

Ha Makaronézia szigetvilága felkeltette az érdeklődésedet, és szívesen meglátogatnád a térség valamelyik csodálatos szigetét, tekintsd át a WanderWell alábbi utazási ajánlatait:
Tenerife kalandtúra
Madeira
Azori-szigetek kalandtúra


 

 

Hasonló bejegyzések

Kedvenc bejegyzések

Grúzia ősi barlangvárosai

Grúzia tájai rendkívül változatosak, feltöltött alföldekkel, zárt medencékkel és állandó hóval fedett, ötezer méteres magashegységekkel egyaránt találkozhatunk. Az ország különleges természeti és történelmi öröksége...

Bali – sziget a világok között

Bali helye a térképen Az indonéziai Bali szigete, különleges természeti adottságai és lakosainak páratlanul gazdag kultúrája miatt a világ egyik legismertebb idegenforgalmi desztinációja. Indonézia, az Ázsia...

A kávézás kultúrája a Közel-Keleten

A kávézás kultúrája globálisan elterjedt. A nyugati világban szinte magától értetődő, hogy a napot kávéval indítjuk – valaki szertartásszerűen, mások csak egy „felesként” lehúzva...