Etiópiát cseppet sem túlzás az Afrika teteje jelzővel illetni. Noha hatalmas területei fekszenek tengerszint körül, sőt még alatta is, az ország átlagos tengerszint feletti magassága 1300 méternél is feljebb van. A fővárostól, Addisz Abebától északra az Etióp magasföldön több mint két tucat csúcs nyúlik négyezer méter fölé. Délre pedig a Bale hegység további négyezres csúcsokkal büszkélkedik. Maga Addisz Abeba is rekorder ebben a tekintetben: 2300 és 3000 méter közötti magasságával Afrika legmagasabban fekvő fővárosa.
Éhinségből gazdasági fellendülésbe
Néhány évtizeddel ezelőtt az ország leginkább a pusztító éhínségekkel tudott a figyelem középpontjába kerülni. Mára azonban a kontinens egyik dinamikusan fejlődő, de még távolról sem fejlett közép hatalma lett. A huszadik század derekán Szelasszié császár majd fél évszázados uralma alatt megkezdődött az ország modernizálása. Azonban az azt követő polgárháború és kommunista diktatúra, valamint a szomszédos Eritreával vívott véres háború nem sokat segített az addigi fejlődés kiaknázásában.
Etiópia az emberiség bölcsője
Etiópia egy 1974-es felfedezés nyomán vált az emberiség bölcsőjévé. Az Afar-medencében található Hadarban ugyanis találtak egy 3,2 millió éves, negyven százalékban megmaradt australopithecus csontvázat, amelyet Lucy névre kereszteltek. A kutatások során kiderült, hogy Lucy ugyan fákon élt, de már felegyenesedve járt. Etiópia ezt követő bő hárommillió évéről nem sokat tudunk, a következő nyomokhoz meg kellett várni az írás elterjedését.
Világszintű magaskultúra
A mai Etiópia, egykori nevén Abesszínia területén az első században kialakult Akszúmi királyság a kor egyik legfejlettebb civilizációját hozta létre, melyet egy lapon említettek Rómával, Perzsiával és Kínával. A negyedik század elején, néhány évvel Örményország után, Etiópia másodikként vette föl a kereszténységet államvallásként.
A királyság a világkereskedelemben is aktívan részt vett ekkoriban. Afrika délebbi részéről elefántcsontot, aranyat és drágaköveket exportált, miközben a Római Birodalmon és a selyemúton keresztül hozzáfért India és Kína legbecsesebb termékeihez.
A Frigyláda őrzői
Később, a középkor folyamán számos templom és kolostor épült, majd portugál jezsuiták hatására a római katolikus lett az államvallás. Ezzel párhuzamosan nagy számú ortodox népesség is élt a birodalomban. A kereszténység nyomai a mai napig láthatók Etiópia valamennyi régiójában és számos műemlékében, legendájában: az ortodox ikonfestészet tetten érhető a Tana-tó kolostoraiban. Lalibela, a birodalom egykori fővárosa Jeruzsálem mintájára épült, a bibliai Frigyládát pedig az ország északi részén fekvő Akszúmban őrzik.
Etiópia sosem lett gyarmat
Libéria mellett Etiópia maradt az egyetlen afrikai ország, amelyet sosem gyarmatosítottak az európai hatalmak. Noha a huszadik század fordulója körüli gyarmati versenyfutásban volt igény a megszállására. Az Ottomán Birodalom kétszer is próbálkozott egyiptomi erőkkel, mindkét kísérletet visszaverték. A második világháború kitörése előtt Olaszország megszállta és Olasz Kelet-Afrika néven, a mai Szomáliát és Eritreát már tartalmazó gyarmat birodalmához csatolta, mint megszállt területet. Azonban mindössze öt évig bírta megtartani. A megszállás évei nem tűntek el nyomtalanul: ma elsősorban a szomszédos Eritrea fővárosában, Aszmarában láthatjuk a korabeli olasz építészet és enteriőrök megkopott maradványait.
Hatalmi ambíciók
Napjainkban Etiópia nem kisebb ambíciókat táplál, minthogy Afrika fővárosa legyen. Addisz Abebában található az Afrikai Unió, valamint számos ENSZ intézmény és nemzetközi szervezet afrikai központja. Az etióp légitársaságot évek alatt Afrika legnagyobb légiflottájává bővítették. Ma kiváló összeköttetést biztosít Európával, a Közel-Kelettel, a többi afrikai fővárossal, valamint Etiópia másként nehezen megközelíthető vidéki városaival.
A hatalmi ambíciók, a lakosság robbanásszerű növekedése (az 1983-ban számolt 38 milliós népesség mára 120 millió fölé nőtt), valamint a fejletlen infrastruktúra szükségessé tette Afrika eddigi legnagyobb beruházását. Ez a Nagy Reneszánsz Gát megépítése a Kék-Níluson, mely megduplázza az ország eddig energia termelését. És ezzel egy időben kivívta a folyó alsóbb szakaszánál fekvő, ingatag Szudán, illetve a túlnépesedett, és a Nílus vízállásának maximálisan kiszolgáltatott Egyiptom aggodalmát és haragját, amely néha háborús fenyegetésig fajul.
Etiópia tájai
Az országot átszeli a afrikai Nagy-hasadékvölgy, amelyet az afrikai és az ázsiai kőzetlemez távolodása hozott létre. Ez Etiópia két magasan fekvő területe, az etióp magasföld, a Simien-hegység, valamint a Bale hegység között húzódik, és az afrikai nagy tavak legészakibb lefolyástalan állóvizei találhatók benne. Az ország alacsonyabban fekvő vidékei sem kevésbé drámaiak. A Danakil-mélyföld az eritreai határnál Afrika harmadik legmélyebben fekvő pontja, amelyet három kőzetlemez találkozása hozott létre, és vulkáni aktivitásáról ismert.
Etiópia a kávé őshazája
Hétköznapi életünkben számos olyan jelenség van, amely szorosan kötődik Etiópiához. Ilyenek például a kávé, a hosszútávfutás, a jazz, vagy a rasztafári mozgalom. A kávé olyannyira etióp találmány, hogy a neve is innen ered, mégpedig Kaffa tartományból. A legenda szerint a 9. század körül kecskepásztorok észrevették, hogy az állataik bizonyos cserjék legelése után energikusak és élénkek lesznek. A pásztorok is tettek egy próbát, majd szépen rá is kaptak a szerre. Manapság Etiópia adja a világtermelés valamivel kevesebb mint ötödét.
A rasztafári mozgalom
A rasztafári mozgalmat mindenki Jamaikához köti, Etiópia nélkül azonban sosem alakult volna ki. A Ras Tafari elnevezés az utolsó etióp császár, Hailé Szelasszié eredeti nevéből ered. A mozgalom Jamaikában született, azonban a bibliai próféciák sajátos értelmezéséből azt a következtetést vonták le, hogy Etiópia császára a „fekete messiás”, akinek az eljövetelére vártak, Etiópia pedig maga a mennyország. Hogy ez mennyire nincs így, azt sokan megtapasztalták, akik a próféciától fellelkesedve a karibi szigetet egy szavannás pusztára cserélték, ahol a császár halála után kommunista diktatúra nyomorította őket, míg végül párszáz rasztán kívül senki sem maradt napjainkra. A rasztafari mozgalom piros, sárga, zöld színei is az etióp zászlóból erednek.
A jazz boszorkánykonyhája
Az etióp jazz is Szelasszié császárhoz kötődik. Egy jeruzsálemi látogatásakor ugyanis egy örmény árvákból álló rezesbanda fogadta, és annyira megtetszett neki a zenéjük, hogy Etiópiába költöztette őket. Később nagyzenekarrá alakultak át, megírták az etióp himnuszt, a tagok pedig saját zenekarokat alapítottak, és ötvözték a jazzt a latin zenékkel, meg persze a helyi zenével, nem feledkezve meg az örmény hagyományokról sem.
A világ legjobb hosszútávfutói
A hosszútávfutás ugyan nem etióp találmány, de Kenya mellett kétségtelenül a legtöbb rekordert és világsztárt adta az atlétikának az elmúlt évtizedekben. Ennek okai részben genetikaiak, melyek kivételes biomechanikai és metabolikus gazdaságosságot és hatékonyságot tesznek lehetővé, más részben az a tény, hogy az ország adottságai miatt magasan futnak tengerszint felett. A leghíresebb futóhely az Entoto hegy a főváros, Addisz Abeba fölött 3000 méteren fekszik. Emellett megvannak a saját edzésmódszereik is.
Manapság Etiópiában utazva annyira különböző világokat látunk, mintha nem is egy kontinensen lennénk. A főváros toronyházai, az Omo-völgy ősi törzsei, a szomáli határvidéken a sivatagban sót szállító tevekaravánok, az Etióp-magasföld felhőbe burkolózott falvai vagy Lalibela sziklába vésett templomai és luxus lodzsai meggyőzik a világra nyitott urazót arról, hogy egyszer az életben érdemes rászánni néhány hetet Etiópia megismerésére.
Írta: Belényi Dániel,
A WanderWell túravezetője
Kapcsolódó cikkek:
Etiópia jelene: a tigréi konfliktus
Omo-völgy, az emberiség bölcsője
Lávató és alpesi rét – Etiópia természeti látnivalói
Ha szívesen utaznál Afrikába, böngészd át a WanderWell túráit:
Marokkó
Tanzánia
