Bálnák és kéreglemezek találkozása nem tilos
Az Azori-szigetek Európa és Észak-Amerika határán, távol a kontinentális partoktól, az Atlanti-óceán mélyén húzódó hátságok találkozási pontjánál fekszenek. Összesen kilenc nagyobb, lakott sziget és néhány kisebb, lakatlan szirt tartozik ide. A szigetek három fő, egymástól meglehetősen messze elhelyezkedő csoportból állnak.
Az Azori-szigeteknél találkoznak hosszú vándorútjuk során az óceán óriásai, a bálnák. Az ókori görögök homályos történeteikben ide képzelték Elíziumot, az erényes életet élők túlvilági honát, ahol a kiválasztottak haláluk utáni életükben naphosszat verselhettek és sportolhattak e tökéletes klímájú, buja zöld szigeteken. A középkori legendáriumok ide helyezték az évszázados, elveszett Hét Város vidékét és megannyi hajós kereste a szirtek között Atlantisz elsüllyedt világát. De az Azori-szigetek volt a portugál tengeri kalandozások egyik legfontosabb állomása is, így megannyi további legenda színtere.
Az elveszett Hét Város
A legenda szerint, a nyolcadik században az Ibériai-félszigetre beözönlő mór hadak fenyegetése elől a portói érsek és 5000 híve elhajózott az ismeretlen nyugati tengerekre. A tengerészek elbeszélései szerint a menekülteknek valahol az óceán egy távoli szigetén sikerült partot érni. Itt hét keresztény közösséget alapítottak meg. Ezeket a városokat aztán a tengerészek utódai évszázadokon át keresték. Végül abban maradtak, hogy az Azori-szigetek egyik tagján, São Miguel nyugati partvidékén, a tavak mellett kellett a városoknak létezniük, de a sziget egyik tűzhányója bizonyára elpusztította azokat. Így a feltételezett Hét Város helyén megalapították Sete Cidades falucskáját.
Azori-szigetek, túl a legendákon
Bár a szigetekhez számtalan legenda fűződik, a 15. századi portugál hódításig nem sok bizonyított emberi tevékenységet kapcsolhatunk hozzájuk. Valószínűleg jártak itt vikingek, amit a szigetek egérpopulációjának DNS-vizsgálatával próbálnak igazolni. De nincsenek őslakosok, nincsenek korabeli emlékek, romok. Ha valóban ez volt a görögök Paradicsoma, akkor azoknak az időknek már régen vége.
Az Azori-szigetek flórája és faunája teljes elszigeteltségben fejlődött néhány évmillión át. Azért nem hosszabban, mert a legidősebb sziget, a Santa Maria is mindössze nyolcmillió éve emelkedett ki az óceán habjaiból.
A helyi, endemikus élővilág háborítatlanságát csak a portugál gyarmatosítás törte meg. Birkák, tehenek, macskák érkeztek a hajósokkal, akik magukkal hozták a szigetek jelképének számító, májustól szeptemberig a tájat kékbe öltöztető hortenziát is.
Jellemző, hogy a szigeteket a vándorsólyomról (açor) nevezték el, amely egyáltalán nem őshonos a vidéken. De nem találunk itt ragadozókat, pókokat, kígyókat sem. A rovarok olyan kis számban képviselik magukat a szigeteken, hogy a São Miguelen telepített teaültetvényeken egyáltalán nem kell növényvédő szereket alkalmazni.
Az állatvilág helyett lélegzetelállító felszínformákat találunk itt. Az Azori Geopark hálózat összesen 121 földtanilag kiemelkedő geológiai helyszínt gondoz, amelyek mind látogathatók és bejárhatók.
A szigetek lakói, a portugál gyarmatosítók utódai egyszerű, kedves emberek, akik elsősorban mezőgazdaságból, halászatból, újabban pedig turizmusból élnek. Kifejezetten imádják a fesztiválokat és a karneválokat, amelyekből majdnem minden hétre jut egy erre felé. Unatkozni így biztosan nem fog, aki ide látogat.
Keleti szigetcsoport: São Miguel, a zöld sziget
Míg a keletre fekvő Santa Maria a legősibb, addig São Miguel a legnagyobb és talán a legtöbb látványosságot rejtő sziget, melyet zöld szigetnek is neveznek. Itt egy fantasztikus kalderaperem-túra keretében járhatjuk körbe a legendás Hét Város vidékét, a Zöld- és Kék-tavakat. Ezekhez a helyiek elbeszélései alapján, egy további, tragikus szerelmi történet is kapcsolódik. E szerint a tavak vize egy fiú és lány szerelmi bánatának könnyeiből származik. A valóságban azonban azok három, egymást követő vulkáni kaldera beszakadás eredményeként alakultak ki.
A tavaktól nem messze, a nyugati parton találjuk Ponta da Ferraria öblét, ahová hetven fokos termálvíz folyik a húsz fokos óceáni hullámokba, ami természetes melegvizes fürdőt hoz létre a fekete vulkáni sziklák között.
Meglátogathatjuk a gyönyörű botanikus környezetben, a sziget közepén fekvő Caldeira Velha, azaz Öreg Kazán természetes fürdőit is. Majd körbe járhatjuk a közeli Lagoa do Fogo, azaz a Tűz-tó magasba nyúló vulkáni kulisszák között rejlő, lélegzetelállítóan szép medencéjét is.
Furnasban gejzírekre és iszapfortyogókra bukkanhatunk, ahol a helyiek a föld hőjét felhasználva főzik órákig a cozido-t, ezt a párolt zöldségekből és húsokból álló, egyedi ízvilágú különlegességet. A sziget északkeleti, meredek partvidékén pedig festői környezetben piknikezhetünk. Itt, az óceánba zuhanó sziklafalak tetején, mindennel felszerelt pihenőhelyek várnak ránk.
São Miguel klímája ideális a tea és egyes déligyümölcsök termesztéséhez: a főváros, Ponta Delgada külvárosában ananász farmot találunk, az északi partvidéken pedig felkereshetjük a Gorreana teaültetvényt. Itt megismerkedhetünk a tea érlelés fortélyaival, és megkóstolhatjuk az híres, ízletes Gorreana teát is.
Az Azori-szigetek középső csoportja: Faial, Pico és Terceira
São Migueltől körülbelül fél órányi repülőútra fekszik a középső szigetcsoport. Itt találjuk Faialt, ahol többek között a legutóbbi, 1957-es vulkánkitörés által létrehozott Capelinhos szigetnyelv holdbéli tájai várnak ránk. Faiallal átellenben fekszik a fekete színű Pico, a legfiatalabb sziget, a lávabor és a bálnalesek otthona, melynek nyugati felén emelkedik 2351 méter magasságával az Azori-szigetek, egyben Portugália legmagasabb csúcsa, a Pico sztratovulkán.
Ha itt, a fekete szigeten tartózkodunk, érdemes megmászni a jól jelölt turistaúton megközelíthető csúcsot. A túra bár fárasztó, viszont pazar kilátás nyílik a szigeten található több száz parazitavulkánra, illetve a környező szigetekre és az égbevesző, végtelen kék óceánra.
Ebben, a középső régióban megemlítendő még Terceira szigete, melynek kikötője Angra do Heroismo a gyarmati időkből származó színpompás házaival, fekvésével ejti rabul az idelátogatókat. A város 1983 óta UNESCO világörökségi helyszín.
Az Azori-szigetek nyugati csoportja: Flores és Corvo
Nyugati irányban, Európától a legtávolabb, már az amerikai kontinentális lemezen fekszik Flores és Corvo. Mindkét sziget egyedi élővilágával, különleges felszíni formáival csábítja azokat, akik repülőgépen megteszik a körülbelül Budapest – Berlin távolságnak megfelelő utat.
A látogatás mindenképpen megéri. Bár Corvo a legapróbb sziget, területe mindössze 17 km2, mint egy kisebb magyar falu, de a vulkánján rendkívül látványos beszakadási kalderát találhat az erre túrázó.
Florest gyakran összetévesztik a szintén buja növényvilágáról híres és szintén portugál elnevezésű indonéziai Floressel. Ám az Azori-szigetek Forese több, mint egy virágos sziget. Központi fennsíkján található mély krátereit zöld és kék vizű tavak töltik meg.
Mikor és hogyan érdemes az Azori-szigetekre utazni?
Budapestről egyenlőre nincs közvetlen repülőjárat. Viszont Lisszabonból és Portóból a portugál (TAP) és az azori (SATA) légitársaság is üzemeltet menetrendszerinti járatokat a legtöbb szigetre. Helyben szintén a SATA gépeivel repülhetünk viszonylag olcsón. A szigetcsoportokon belüli távokat pedig kompokkal is átszelhetjük.
Az azori klíma kiegyensúlyozott és egész évben kellemesnek, de érdemes tavasztól őszig jönnünk, mert télen a leggyakoribbak az esős, szeles napok. Májustól szeptemberig kékbe öltözik a táj: ekkor nyílik a hortenzia, amely nyár derekán tömegesen teríti be a vidéket. Kora ősszel még látjuk ennek nyomait, és ekkor már az óceán vize is egészen kellemes, 22-23 fokos vízben fürödhetünk a sziklás, helyenként homokos strandokon.
Halételekben, tenger gyümölcseiben verhetetlen a szigetek gasztronómiája, feltétlenül érdemes megkóstolni az Arroz de Peixét, az Arroz de Mariscót és a klasszikus portugál Bacalhaut. De az sincs elveszve, aki nem szereti a tengeri ételeket. Garantáltan az atlanti térség legjobb sztékjeit szolgálják fel a errefelé. Van miből válogatni, hisz az Azori-szigeteken több tehén él, mint ember. Aki pedig egyik húsfélét sem favorizálja, annak a rengeteg helyi zöldség és gyümölcs kínál kulináris élvezeteket.
A finom falatokhoz a legjobban egy pohár pico-i lávabor passzol egy tasquinha vagyis helyi kocsma kerthelyiségében. Itt, egy balzsamos, óceánparti estén belefeledkezhetünk az Azori-szigetek semmihez sem hasonlítható látványában.
Írta: Kovács Péter
a WanderWell túravezetője
Hasonló témájú cikkek:
Makaronézia, az európai trópusi szigetvilág
Tenerife legszebb túraútvonalai
Tenerife különleges strandjai
Teide, holdbéli táj Tenerifén
Ha felkeltette az érdeklődésedet az Azori-szigetek világa, nézd meg a WanderWell túraajánlatát.
