Eleged van az itthoni társkeresésből? Nem vagy egyedül! Az ismerkedéssel járó frusztráció és csalódás egyáltalán nem ritka a párkereső szinglik körében. És ahogy bizonyos randizási szokások egyre gyakoribbá válnak – mint a ’benching’, ’breadcrumbing’ vagy a ’ghosting’ – nem is nehéz belátni, hogy miért. Ha nálad is ez a helyzet, érdemes lehet körülnézni a nagyvilágban, hogy különböző kultúrák hogyan állnak a párkeresés összetett témaköréhez.
Természetesen nincs mód arra, hogy pontosan leírjuk minden egyes ember egyéni nézeteit és tapasztalatát, így ezek csak általánosítások. Mindazonáltal segíthetnek egy képet alkotni arról, hogy mire számíthatsz, ha randizásra adnád a fejed következő világjáró kalandod során.
Japán
Japánban – sok ázsiai kultúrához hasonlóan – a randizás lényegének a házasságot tekintik, emiatt pedig nagyon komolyan veszik az ismerkedést és annak módjait. Az első randik a nyugati szokásoktól eltérően nem kettesben zajlanak egy kávé mellett, hanem általában csoportos találkozókon (vagy goukon-on).
A vonzalom nyilvános kimutatását gyakran nem veszik jó néven – a nyugaton normálisnak számító közvetlen kifejezésekkel és fizikai kontaktussal ellentétben a finom jelek és a non-verbális kommunikáció számít megfelelő szokásnak. Sok pár meg sem kezdi a kapcsolatát, amíg a ’szeretlek’ (vagy kokuhaku) nem hangzik el – Japánban tehát nem kell sokáig őrlődni azon, hogy vajon hányadán álltok valakivel.
Oroszország
Oroszországban és általában Kelet-Európában a randi-kultúra sokkal régimódibb, mint nyugaton, mivel ezekben a régiókban a nemi szerepek továbbra is igencsak meghatározottak.
Az orosz férfiak körében a lovagiasságon van a hangsúly, gyakori, hogy pazar ajándékokkal jelennek meg egy randevún, ajtót nyitnak, kihúzzák a nőknek a széket az étteremben és sohasem engedik, hogy egy nő fizesse vagy akár megossza a számlát az este végén. Cserébe a nőktől elvárt, hogy hűségesek, támogatók és gyengédek legyenek, és a külső megjelenés is sokkal többet számít.
Brazília
Brazíliában előszeretettel mutatják ki a párok egymás iránti vonzalmukat a nyilvánosság előtt. A kapcsolatok európai mércével mérve sokkal gyorsabb ütemben haladnak. Több a tánc, több az érintés, kevesebb a személyes tér és nem is igazán kell a hagyományos értelemben randizni, mielőtt egy kapcsolat hivatalossá válik – az a kezdettől fogva hivatalos!
A legtöbb latin-amerikai országhoz hasonlóan a brazilok körében is gyakori, hogy viszonylag korán bemutatják partnereiket a szülőknek. Míg a nyugatiak többségének ez a lépés már egy hosszú távú kapcsolatot jelez, Brazíliában nem ritka, hogy már az első találkozó alkalmával hazaviszik bemutatni a párjukat.
Kína
Kínában jelentős a nemek közötti egyensúlyhiány – 2016-ban 33,6 millióval több férfi volt, mint nő az országban -, ami nem meglepő módon megnehezíti a heteroszexuális kapcsolatokat kereső férfiak dolgát. Ennek köszönhetően ’randi-iskolák’ jöttek létre olyan férfiak számára, akik még nem voltak romantikus kapcsolatban. Emellett a nyilvános rapid-randik is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, főleg a 20-as éveik végén és 30-as éveik elején járó fiatalok körében, akik a kínai kultúra szerint ’maradéknak’ számítanak.
A házasságkötés nyomása a kínai kultúrában nagyobb, mint a legtöbb országban. A szülők emiatt gyakran aktív szerepet játszanak az ismerkedés folyamatában. Léteznek olyan házas-piacok, ahol az egyedülálló gyermekek szülei szó szerint egy téren ülnek és fényképes táblákkal ’hirdetik’ gyermekeiket a potenciális udvarlóknak.
Svédország
A BBC szerint Svédország az egyik legnehezebb hely romantikus társra találni az ország számos kulturális normája, mint például a megfizethető egyszemélyes otthonok és az általános függetlenségi szellem miatt.
Ennek ellenére összehozni egy svéd randit nem lehetetlen. A legjobb lazán hozzáállni a dolgokhoz: ne nevezd randiknak a találkozót, filmek és vacsora helyett egy egyszerű kávéra invitáld inkább a másikat (ezt hívják fika-nak), a végén pedig csók helyett öleléssel érdemes elbúcsúzni. Azonban ha valakivel fika-kra kezdesz járni, az általános feltételezés az, hogy mással nem találkozgatsz.
Nigéria
A The Economist szerint a Tinder nem az a hely, ahol komoly kapcsolatot lehet találni Nigériában. Az alkalmazást leginkább már házas férfiak vagy nők használják, akik nyíltan keresnek alkalmi partnert vagy ’anyagi támogatókat’ (sugar daddy/sugar mummy).
A komoly kapcsolatra vágyó fiatalok e helyett gyakran templomokban vagy mecsetekben ismerkednek, általában kifejezetten erre a célra szervezett szingli-mixereken. Emellett a nigériai esküvők is népszerű színterei az ismerkedésnek.
India
Indiában a megrendezett házasságkötés a mai napig népszerű módja a pártalálásnak. A modernizáció megjelenésével pedig elterjedtek a szigorúan indiai randi-piacra tervezett appok, amelyek a nyugati szokással ellentétben kifejezetten a szülőknek készítettek, hogy segítsenek megfelelő párt találni nekik gyermekeik számára.
Az első találkozást (ami gyakran az esküvő napja is egyben) rengeteg kalkuláció, egyezkedés, numerológiai számítások és a családok kompatibilitásának ellenőrzése előzi meg – az indiai kultúrában semmit nem bíznak a véletlenre!
Érdekel, hogy Izlandon hogyan randiznak a fiatalok? Katt ide!
A cikket Almay Réka írta.
