A gyorsan fejlődő űrkutatásnak köszönhetően, egyre színesebb és részletgazdagabb képünk lehet a világűrben keringő távoli bolygókról. Azonban ahhoz, hogy egy másik planétán érezhessük magunkat, nem kell kivárni a következő intergalaktikus űrhajó indulását. Földünk tele van olyan különös és furcsa helyekkel, ahol szinte egy idegen világban érezhetjük magunkat.
Szokotra szigetek
Szomáliától 240 km-re keletre, Jementől 380 km-re délre egy különös szigetcsoport partjait mossák az Indiai-óceán hullámai. A Jemenhez tartozó Szokotra szigetek nagyjából 10 millió éve szakadtak el az ősi Gondwana kontinenstől és azóta a rajtuk élő állat- és növényvilág külön utakon fejlődött. E különös flóra és fauna nagy része sehol máshol nem található meg a Földön, így a szigetekre látogatni olyan, mintha egy idegen bolygóra lépnénk. Az esernyő alakú lombkoronát növesztő sárkányfák vöröses, vérszerű, gyógyhatású nedvet eresztenek. Az uborkafák vastag, palack formájú törzse szárazság idején kiváló szomjoltó, a szépséges szokotrai légyvirág csillag alakú, bársonyos virágai kellemetlen dögszagot árasztanak. Szokotra bár nagyjából négyezer éve lakott terület, mégis a turizmus számára csak a 20. század végén nyitotta meg kapuit.
Kelimutu vulkán színváltó krátertavai
Az Indonéziához tartozó Flores szigetén magasodó, 1639 méteres Kelimutu vulkán három különleges krátertava a holt lelkek lakóhelye, legalábbis a helyi hiedelmek szerint. Az Öregek tava általában kék színű, de olykor sötétzöldre változik. A Fiatalok tava ragyogó türkizzöld vagy kék, míg az Elvarázsolt tó színe vörös, de lehet akár fekete is. A színváltást a mélyből feltörő vulkanikus gázok kémiai összetétele okozza, mely akár évente több alkalommal is bekövetkezhet. A krátertavak vize erősen savas kémhatású, így kizárólag messziről szabad csodálni e túlvilági lakóhelyeket.
Derweze, a pokol kapuja
A türkmenisztáni Kara-kum sivatag közepén fekvő Derweze település mellett 1971-ben szovjet geológusok próbafúrásokat végeztek, ugyanis a terület földgázban gazdag lelőhelynek számít. A munkálatok során azonban beszakadt a föld a fúróberendezések alatt, és egy nagyjából 70 méter átmérőjű, húsz méter mély kráter nyílt meg a helyén, melyből földgáz szivárgott fel. A szakemberek akkor úgy döntöttek, hogy meggyújtják a magas metán koncentrációjú keveréket, bízva abban, hogy néhány nap alatt eléghet a teljes mennyiség. Ennek éppen ötven éve. A kráter ma is lángol és úgy néz ki, mintha valójában a pokol kapuja lenne. Furcsa módon a gáz elégetése kevésbé környezetszennyező, mint a szabadon engedése.
Zenélő homokdűnék
A kazahsztáni Altyn-Emel Nemzeti Park zenélő dűnéi a mai napig zavarba ejtik a kutatókat. A homokhegyek által kibocsájtott hangok akár egy autóduda erejével is felérhetnek. A közel 3 kilométer hosszú és 150 méter magas dűnék tulajdonképpen lassan csúszó lavinák. A homokszemcsék különleges alakja és mérete miatt, mozgás közben közös rezgésbe kezdenek. Az így létrejövő hanghullámok ereje és magassága a csúszás sebességétől függ. Elég csupán végiggyalogolni a dűnéken, hogy a talpunk alól másvilági hangok törjenek fel.
Színes hegyek Kínában, Izlandon és Peruban
A digitális fotómanipulálás korában sokszor nem lehetünk biztosak abban, hogy az a kép, melyet látunk vajon eredeti-e vagy esetleg manipulált? A hatás kedvéért a zöld olykor zöldebb, a kék kékebb és a virágok is élénkebben nyílnak, mint a valóságban. Azonban a valóság néha rácáfol a technikára. Az izlandi Landmannalaugar Nemzeti Park riolit hegyei, a perui Vinicunca-hegy szivárványos vonulatai, valamint a Kína déli részén magasodó Danxia hegyek tarkabarka csíkozott sziklái olyan látványt nyújtanak, mintha csak egy expresszionista festmény kelne életre. A jelenség az évmilliók alatt egymásra rakódott különféle ásványi anyag tartalmú kőzetrétegek függőleges felgyűrődésének köszönhető.
Kawah Ijen a pokol gyomra
Az indonéziai Jáva szigetén egymás mellett sorakoznak a veszélyesebbnél veszélyesebb tűzhányók. Egyik olykor falvakat pusztít el, a másik olykor egész városokat pöffent tele hüvelyknyi vastag hamuréteggel. A kelet-jávai Ijen vulkán gyomrából feltörő gőzök különösen tiszta ként tartalmaznak. Lent, a vulkán kráterében maró kénfüstbe burkolózó savas tó partján szinte kőkorszaki módszerekkel bányásszák és szállítják e citromsárga elemet, mely a vegyipar számra az egyik legfontosabb nyersanyag. A krátertó élénk, világoskék színét a vízében feloldott fémeknek, köszönheti. A pH értéke 0,5, mely nagyjából az akkumulátorsav erősségével egyezik meg. A tóból felbuggyanó gázok önmaguktól belobbannak és kékes lánggal égnek, melynek látványa éjszaka, a kráter pereméről szemlélve leírhatatlan, földöntúli látvány nyújt. Az Ijenről itt írtunk bővebben.
Ha szeretnéd az Ijen vulkán kék lángját élőben is látni, nevezz be egy indonéziai WanderWell kalandtúrára.
