A társadalom boldogságával egyre több pszichológiai kutatás foglalkozik, amelynek egyik kulcskérdése az egyéni jóllét, ezen belül az elégedettség érzés vizsgálata. Hogyan lehetünk boldogok a fogyasztói társadalom örömhajhász világában? Elsőre egyszerűnek tűnik a boldogságkutatók képlete: “gazdagodj meg és és élj társasági életet”, ám ez mégsem alkalmazható mindenkire, és természetesen magyarázatra szorul.
A pénz boldogít?
Betsey Stevenson és Justin Wolfers közgazdászok kimutatták, hogy a sokasodó vagyon okoz ugyan elégedettséget, ám hosszú távon egyre kevesebbet. A meggazdagodás lehetővé teszi, hogy a rendelkezésünkre álló pénzünket bátran költsük, de felmerül a kérdés, hogy melyek lesznek azok a ‘befektetések’, amelyek ténylegesen és hosszú távon boldoggá tesznek. Az anyagi javak megszerzése, mint egy autóvásárlás vagy élményekre gyűjtése, mint egy közös utazás a családdal.
Dr. Thomas Gilovich 25 éve foglalkozik a pénz és a boldogság kapcsolatának tanulmányozásával. Kutatásával rávilágított, hogy nem mindegy mire költjük el pénzünket, mert szerzeményeinkhez különböző módon kötődünk, és nem ugyanolyan mértékű elégedettséget idéznek elő. A pszichológus különbségeket mutatott ki az időbeli tényezőkben és személyiségre való hatásában.
A szomszéd fűje mindig zöldebb
Bebizonyította, hogy a tárgyak megszerzése, hosszú távon nem okoz olyan hatást, mint egy aktivitás, amely élménnyé válik, másokkal együtt csináljuk. Sőt, az osztozás öröme már úgyis jobban érvényesül, ha például külön-külön utaztunk el ugyanarra a helyre, és beszélgetünk csak róla. Míg, ha ugyanolyan autót vettünk, és megbeszéljük annak pozitív jellemzőit, az nem hozza ugyanazt azt a mértékű pozitív érzést.
Az anyagi javak könnyebben beárazhatók, azaz számosíthatók, ezért könnyebb összehasonlítani őket. Ha végül kiderül, hogy a másiknak jobb jutott, vagy olcsóbban meg tudta szerezni ugyanazt a tárgyat, a megszerzés öröme gyorsan átvált olyan negatív érzésekbe, mint csalódottság, irigység. Az élményeket nehezebb összemérni. Gondoljuk tovább a korábbi példát: elutazunk a családdal külföldre. Kiderül, hogy a szomszéd is befizetett ugyanarra az úti célra ugyanazon az áron, de a mi négycsillagosunk helyett ők ötcsillagos szállodában szállnak meg. Igaz, hogy szálloda besorolása alapján az összehasonlítás megtörténhet, de az élmény faktor sokkal nehezebben vethető össze. Nehéz számszerűsíthetőségére mutatott rá Gilovich kutatásában. 164 résztvevőt kérdezett meg arról, hogy mit éreznek abban az elképzelt szituációban, amikor valamit megvettek, de kiderül, hogy lett volna jobb vásár is. A megszerzett dolog lehet laptop, karóra vagy egy élmény, mint éttermi vacsora, utazás. Az anyagi javak beszerzői nagyobb valószínűséggel zavarta egy felmerülő jobb lehetőség, másfelől pedig csökkent az elégedettségük a élményt vásárlókhoz képest. Azok akik, tárgyakat vettek, nagyobb valószínűséggel lettek irigyek azokra, akik jobb áron tudták megvenni.
Megszerzés örömének szavatossága
Fontos kiemelni, hogy a velünk megtörtént események nyomot hagynak személyiségünkön, emlékeink bármikor újra előhívhatók, és nagyobb örömet okoznak mint, mikor egy éve vett drága ruha kerül elő újra a szekrényből. “Cselekvéseink tesznek bennünket azzá, akik vagyunk, és nem a tárgyak, amelyeket birtokolunk” – fejti ki tanulmányában a kutató.
Érdekes felvetni még, hogy mennyi ideig leljük örömünket a megszerzett tárgyban? Ahogy Gilovich magyarázza a megszokás a boldogság ellensége. A magas elégedettségi szintünk hamar lecsökken, mert belesimul az új tárgy a régiek közé. Jólétünk szimbólumai, értékeink, az idő elteltével nem tudják ugyanazt a hatást előidézni, mint egy boldog élmény emlékének felidézése. Az ezt igazoló kísérletben 142 résztvevőnek kellett felidézni 50$-nál magasabb múltbéli költésüket, és az akkori elégedettségüket, és aztán összehasonlítani, hogy a jelenben milyen érzéseik vannak azzal a szerzeménnyel kapcsolatban. Itt lényeges különbségek mutatkoztak az élmény- és a tárgyvásárlás között, az előbbi nagyobb elégedettséget okozott.
Legyen az családi utazás vagy baráti kimozdulás, a bennünket ért kalandok formálják személyiségünket. Az élmények gyarapodásával pedig örömforrásaink is töltődnek, bármikor felidézhetjük, újraélhetjük őket. Érdemes tehát gyűjtögetni a közösségi tevékenységekből adódó emlékeket, tudományosan alátámasztott, hogy boldogabb életünk lesz velük.
