Amikor Afrika legfontosabb országait próbáljuk meg összeszedni bármilyen szempont szerint, biztosan nem hagyhatjuk figyelmen kívül Etiópiát. Ez az ország minden értelemben kiemelkedik Afrikából: mind földrajzilag, mind népességét, mind gazdasági erejét tekintve. Földrajzi és kulturális sokszínűségét félretéve most elsősorban az országot jelenleg is sújtó tigréi konfliktust tekintjük át röviden.
Etiópia jelene dióhéjban
Abij Ahmed Ali etióp miniszterelnök 2019-ben Nobel-békedíjat kapott, miután sikeresen lezárta a szomszédos Eritreával folytatott több évtizedes konfliktust. Nem egészen egy éven belül támadást indított saját országában az északon élő tigrinyák népcsoportja (ők Tigré lakói) ellen. Mint utóbb kiderült, egykori ellensége, Eritrea segítségével. Hogyan jutottunk el idáig?
Hatalom a kisebbség kezében – a tigréi konfliktus háttere
Etiópia tizenkét régióból és két városból áll, amelyek jelentős autonómiával rendelkeznek. Az egyik legjelentősebb régió az Etiópia északi részén lévő Tigré, amelynek legerősebb politikai csoportja, a Tigréi Népi Felszabadítási Front (TPLF) évtizedeken keresztül meghatározó politikai erő volt Etiópiában. A soknemzetiségű ország az utóbbi évtizedekben látványosan fejlődött, de azon az áron, hogy a Tigré által támogatott vezetés országosan marginalizálta a többségi, nem tigrinya etnikai csoportokat, köztük a két legnépesebbet, az oromot és az amharát, hogy megszilárdítsa a kormány hatalmát.
Közel három évtizedes kormányzás után, ez a legnépesebb oromo lakosság tiltakozásához vezetett. Ennek hatására az oromo származású Abij Ahmed Ali lett a következő miniszterelnök 2018. áprilisában.
A hatalom akarása
Az új elnök gyorsan át is szervezte a pártokat és kizárta a TPLF-et a hatalomból. Ez a döntés az ország irányításában addig felülreprezentált tigrinya népcsoportot a háttérbe szorította. Tigré vezetői visszavonultak északi hegyvidékekre, ahol továbbra is saját regionális kormányzatukat irányították. Amikor a tigrinyák megkezdték a regionális parlamenti választásokat, Abij illegálisnak nevezte a szavazást, a törvényhozók pedig csökkentették a TPLF vezetésének finanszírozását, ami a regionális és a szövetségi kormány közötti eszkaláció sorozatát indította el.
Ki lőtt vissza először?
Az etióp kormány többek között azzal vádolta meg a TPLF-et, hogy megtámadta a szövetségi hadsereg támaszpontját Tigré regionális fővárosa, Mekelle mellett, és megpróbálta ellopni a fegyvereit. Abij katonai támadást rendelt el a csoport ellen. Csapatokat küldött be a szomszédos Amhara régióból, valamint nem sokkal később az egykori ellenségétől hívott be katonákat Eritreából. A kormányerők három hét után átvették az uralmat Mekellében, és Addisz-Abebához hű ideiglenes regionális kormányt állítottak fel. Közben az etióp csapatok bevonulására adott ellenállás gyorsan eszkalálta a konfliktust, amely a tigréi vezetés elleni offenzívából civilek elleni erőszakba torkollott.
Tigréi népirtás
A civil lakosság elleni agresszió népirtáshoz vezetett, amelynek a becslések szerint több mint 600 ezer halálos áldozata van. A falvak felégetése, a tömeges nemi erőszak, a segélyszállítmányok blokkolása, illetve kifosztása és más cselekmények miatt összesen több mint 3 millióan hagyták el lakóhelyüket és tengődnek belső menekültként vagy valamelyik szomszédos ország menekülttáborában.
Egy sor kudarcot vallott rendezési erőfeszítés után a TPLF és az etióp központi kormányzat 2022. novemberében Pretoriában aláírta az ellenségeskedés beszüntetéséről szóló megállapodást. Ennek értelmében lefegyverzik a tigrinya csapatokat, átadják Tigré irányítását az etióp kormánynak, véget vetnek az offenzívának, és lehetővé teszik a humanitárius hozzáférést Tigréhez. 2023. januárjában a kitelepített tigrinyák arról számoltak be, hogy amhara és eritreai katonák továbbra is elfoglalták Nyugat-Tigrét. Az amharák vitatták a terület tulajdonjogát. A kitelepített lakosságot 2023. végén tájékoztatták, hogy visszakerülnek a földjükre, és népszavazáson dől el a terület politikai sorsa.
A helyi milíciák beolvasztása az állami hadseregbe
2023. áprilisában a központi kormány bejelentette, hogy az összes regionális biztonsági erőt – amely a nemzeti alkotmány értelmében működhet – beépítik a nemzetbiztonsági szolgálatokba. A döntést nagyrészt a régiók autonómiájának lerontására tett kísérletnek tekintették. Ez erőszakos tiltakozásokat és a helyi milíciák aktivitását váltotta ki Amharában és másutt is. Az etióp hadsereg 2023. nagy részét Amhara regionális különleges erői és az amhara etnikai alapon szerveződő, nacionalista Fano, a régió legerősebb nem állami milíciája elleni harcban töltötte; mindkét csoport visszautasította a feloszlatási parancsot és a nemzeti hadsereghez való csatlakozást. Etiópia 2023. augusztusától hat hónapos regionális szükségállapotot hirdetett, amely a mai napig is tart.
Humanitárius katasztrófa
Noha a háború hivatalosan 2022. novemberében ért véget, Tigré romokban maradt, és fővárosát átadták a szövetségi kormánynak. Ugyan a harcok szünetelnek, de a felégett termés és sáskajárás miatt kialakult élelmiszerhiány, a jelenleg is dúló szárazság tovább szedi áldozatait. A humanitárius segélyszállítmányok továbbra sem érik el a szenvedő népességet (jó részét ellopják vagy nem engedik be a régióba), így egy időre a donorok fel is függesztették azokat. Jelenleg is több mint 5 millió embert, a tigrinya lakosság 90 százalékát veszélyezteti az éhezés.
Írta Belényi Dániel,
A WanderWell túravezetője
Kapcsolódó cikkeink: Omo-völgy, az emberiség bölcsője
Ha szívesen utaznál Afrikába, böngészd át a WanderWell túráit:
Marokkó
Tanzánia
