Az Azori-szigetek egyike a világ legizgalmasabb, ugyanakkor legkevésbé látogatott túracélpontjainak. Az Atlanti-óceán mélyén, Portugáliától mintegy 1400 km-re nyugatra találjuk. Fekvésének köszönheti egyedi adottságait, a kiegyensúlyozottan kellemes klímáját és a változatos tájait. A szubtrópusitól a hegyvidékig itt mindenféle környezettel találkozhatunk.
Az óceán által határolt kisebb-nagyobb szigetek mindegyike izgalmas krátereket, azokban türkiz és smaragd színű tavakat, szirteket, vízeséseket, lenyűgöző látképet kínál az utazónak. Mindezt májustól szeptemberig élénk kék hortenziatenger borítja a fotósok legnagyobb örömére. A vidéken apró, rendezett falvak bújnak meg, amelyek a szó legszorosabb értelmében európaiak, hiszen az Azori-szigetek Portugália autonóm területe, így az Európai Unió része is.
A bakancs és a hátizsák mellett érdemes fürdőruhával is készülni, mert bár az óceán az év legnagyobb részében hűvös, a szigeteken lépten-nyomon termálforrásokba és fürdőkbe botlunk. Nem csoda, hiszen a terület jó része a mai napig aktív vulkáni vidék.
A vulkáni területeken gyakori a szőlőtermesztés és a kiváló minőségű borok. Itt sincs másként. A pico-i lávabor messze földön híres. Emellett folyik itt teatermesztés is. A gasztronómia nemcsak a friss óceáni halakra és a tenger gyümölcseire, hanem a fejlett agrikultúrának köszönhetően helyi sajtokra, szubtrópusi zöldségekre és gyümölcsökre és a rendkívül ízletes marhahúsra is alapoz.
Aki az óceán óriásaira, a bálnákra kíváncsi, itt velük is találkozhat. A szigeteken nagy hagyománya volt a bálnavadászatnak, amit az 1986-os betiltása óta a jóval szelídebb bálnalesek váltottak fel. Gumicsónakok tömegei rajzanak ki reggelenként a nyílt vízre, hogy az érdeklődők testközelből csodálhassák meg az ámbrásceteket, a belugákat és a delfineket. A szerencséseket időnként egy-egy kék bálnával is összehozza a sors.
A szigetek klímája óceáni, a Golf-áramlat közelségének köszönhetően enyhébb a vártnál. Az időjárás bizonyos szempontból kiegyensúlyozott, más szempontból nagyon változatos.
Egy mondás szerint itt egy nap alatt mind a négy évszakkal találkozhatsz. Ezt bár gyakran hallja az utazó, mégsem teljesen igaz. Tél itt nem létezik, csak a Pico kétezer méter feletti csúcsrégiójában lehet néhány hónapig hóval találkozni. A másik három évszak viszont naponta többször is előfordul.
Az éves időjárás üdítően kiegyensúlyozott, a leghidegebb hónapban, februárban 14 fok körül van a napi középhőmérséklet, a legmelegebb augusztusban 23 fok körül. Soha nincs hidegebb 10 foknál és nincs melegebb 30 foknál.
Az óceán egészen augusztusig hűvös, ekkortól körülbelül október közepéig alkalmas fürdésre.
A szigetek egyik fő attrakciója, a hortenzia májustól szeptember elejéig virágzik. Ha ezt szeretnénk látni, érdemes az utazást a nyári hónapokra tervezni. Emellett ősszel a gyakorlatilag gyomnövényként burjánzó vadkála élénk sárga virágmezőiben gyönyörködhetünk, tavasszal a kamélia borítja a szigeteket.
Összességében az Azori-szigetek egész évben jó választás, de júniustól szeptemberig a legideálisabb ide utazni.
A hivatalos pénznem az euró.
Az aktuális árfolyam alakulása itt követhető.
Az Azori-szigetek Portugália autonóm tartománya, pénzügyei megegyeznek az EU eurózónájában megszokottakkal.
Amennyiben a helyszínen szeretnénk forintot euróra váltani, szükség lesz az útlevelünkre vagy a személyi igazolványunkra.
Bankkártyával általában lehet fizetni, de vannak éttermek és bárok, különösen a kisebb szigeteken, ahol csak portugál kibocsátású kártyát fogadnak el. Érdemes mindig valamennyi készpénzt is magunknál tartani.
Az Azori-szigeteken nem jellemző a borravaló, ha mégis adunk, az ne haladja meg az 5-10 %-ot.
A szigeteken, bár szinte minden cikket a tengerentúlról hoznak be, az árak mégsem magasabbak, mint Portugáliában. A neves steak-bárokban magasabb árakkal kell számolni.
Mérsékelt égövi fekvésének köszönhetően az Azori-szigetekre utazva kötelező védőoltással nem kell számolni.
A szigeteken ismeretlenek a világ más tájain megszokott rovarkártevők, így semmilyen növényvédőszert nem használnak. A talaj kiváló minősége miatt a műtrágyázás is nagyon visszafogott. Ezért a legtöbb helyi élelmiszer, bor és tea bioélelmiszernek minősül. A nyers gyümölcsök, zöldségek fogyasztása is biztonságos.
Az egészségügyi infrastruktúra fejlett. Az Európai Egészségbiztosítási Kártyánkat ne hagyjuk itthon! A sportbalesetekkel kapcsolatos ellátás költségeinek fedezésére érdemes kiutazás előtt mindenre kiterjedő biztosítást kötni.
A Konzuli Szolgálat Portugáliát, így az Azori-szigeteket is a III. biztonsági besorolású kategóriába, azaz a fokozott óvatossággal látogatható országok körébe sorolja. Ennek oka az országban újabban egyre gyakrabban előforduló zavargásokban keresendő.
Ezek nem érintik az Azori-szigeteket, elsősorban Lisszabon és Porto külső kerületeire koncentrálódnak.
A szigeteken tartózkodás teljesen biztonságos. Kisebb lopások előfordulhatnak, ezért nagy tömegben, például a népszerű fesztiválokon értéktárgyainkat tartsuk biztonságos helyen. Az Azori-szigeteken elveszett okmányok pótlása a konzuli szolgálat által több munkanapot is igénybe vehet. A területen előfordulhat földrengés és vulkáni tevékenység.
Beutazás
Magyar állampolgárok Portugáliába, így az Azori-szigetekre érvényes útlevéllel, ideiglenes útlevéllel, személyi igazolvánnyal vagy ideiglenes személyi igazolvánnyal léphetnek be. Az útiokmányra lejárati megkötés nem vonatkozik.
Portugália előírja a hozzájáruló nyilatkozat meglétét arra az esetre, ha a kiskorú nem a szülői jogokat gyakorló szülővel utazik együtt. Amennyiben a kiskorú Portugáliából utazik el szülő nélkül, úgy közjegyző, ügyvéd és anyakönyvvezető által készített okiratban kell az engedélyezést rögzíteni.
Kisállatok beutaztatási szabályairól a Nébih portálján tájékozódhatunk.
Illem és kommunikáció
A szigetek lakói szívélyesek és kedvesek. A Portugáliából talán ismerős befelé fordulás, introvertáltság itt még inkább jellemző. Az éjszakai élet nem nyüzsgő, ez alól kivételt a fesztiválok jelentenek.
A helyiekre jellemző az érdeklődő, udvarias viselkedés, vadidegenként is köszönnek. Illendő ezt viszonozni. A portugálok pontosak és szabálykövetők, ezt az utazóktól is elvárják.
A római katolikus vallás az ország és a szigetek kultúrájának szerves része. Vasárnaponként tömegek mennek templomba, ahová várják a turistákat is. Templomba fedetlen vállal, térd fölé érő szoknyában és rövidnadrágban belépni nagy tiszteletlenség.
Nyelv
Az Azori-szigetek nyelve a portugál, amit erős helyi akcentussal beszélnek. A portugál köztévé a szigetek lakóival készített riportokat feliratozza is emiatt, amit a helyiek meglehetősen rosszul fogadnak. Az angol nyelv széles körben elterjedt, szinte mindenki jól beszéli.
Internet és elektronika
São Miguelen, az Azori-szigetek legnagyobbján a lenyűgöző tájak mellett Európa utolsó teaültetvényeit is megtaláljuk. Volt, amikor háromszáz hektáron folyt az azori tea szürete, és több száz tonnányi termés került innen elsősorban Angliába, az Egyesült Államokba és Japánba. Mára az Azori-szigetek
A Cinco Chagas (Krisztus Öt Sebe) nevű portugál karakk 1594-ben süllyedt el az Azori-szigetek térségében. A roncsokat az aktív keresés ellenére még mindig nem találták meg. A hajó ettől még nem lenne különleges, hiszen az UNESCO szerint körülbelül hárommilió roncs
Az Azori-szigetek kultúrája a portugál telepesek tizenötödik századi betelepülése óta eltelt bő fél évezred alatt folyamatosan alakult. Hatottak rá az arab és francia kalózok, flamand betelepülők és az édenkertet kereső brit nagypolgárok is. A szigeteken azonban nem a portugálok voltak
Bálnák és kéreglemezek találkozása nem tilos Az Azori-szigetek Európa és Észak-Amerika határán, távol a kontinentális partoktól, az Atlanti-óceán mélyén húzódó hátságok találkozási pontjánál fekszenek. Összesen kilenc nagyobb, lakott sziget és néhány kisebb, lakatlan szirt tartozik ide. A szigetek három fő,
Polinézia, Melanézia és Mikronézia nevei ismerősen csenghetnek az utazók számára. A Csendes-óceán e három kiterjedt szigetcsoportjáról sokaknak a kókuszpálmák szegélyezte, türkiz szín óceán mosta, vakítóan fehér tengerpartok juthatnak eszébe. Velük szemben Makaronézia szigetvilága már kevésbé közismert, pedig jóval közelebb vannak
Bálnák és kéreglemezek találkozása nem tilos Az Azori-szigetek Európa és Észak-Amerika határán, távol a kontinentális partoktól, az Atlanti-óceán mélyén húzódó hátságok találkozási pontjánál fekszenek. Összesen kilenc nagyobb, lakott sziget és néhány kisebb, lakatlan szirt tartozik ide. A szigetek három fő,
Polinézia, Melanézia és Mikronézia nevei ismerősen csenghetnek az utazók számára. A Csendes-óceán e három kiterjedt szigetcsoportjáról sokaknak a kókuszpálmák szegélyezte, türkiz szín óceán mosta, vakítóan fehér tengerpartok juthatnak eszébe. Velük szemben Makaronézia szigetvilága már kevésbé közismert, pedig jóval közelebb vannak
São Miguelen, az Azori-szigetek legnagyobbján a lenyűgöző tájak mellett Európa utolsó teaültetvényeit is megtaláljuk. Volt, amikor háromszáz hektáron folyt az azori tea szürete, és több száz tonnányi termés került innen elsősorban Angliába, az Egyesült Államokba és Japánba. Mára az Azori-szigetek
A Cinco Chagas (Krisztus Öt Sebe) nevű portugál karakk 1594-ben süllyedt el az Azori-szigetek térségében. A roncsokat az aktív keresés ellenére még mindig nem találták meg. A hajó ettől még nem lenne különleges, hiszen az UNESCO szerint körülbelül hárommilió roncs
Az Azori-szigetek kultúrája a portugál telepesek tizenötödik századi betelepülése óta eltelt bő fél évezred alatt folyamatosan alakult. Hatottak rá az arab és francia kalózok, flamand betelepülők és az édenkertet kereső brit nagypolgárok is. A szigeteken azonban nem a portugálok voltak
Kíváncsi vagy eldugott törzsekre, extrém kalandokra, de éredekelnek a metropoliszok látnivalói, vagy a legjobb fesztiválok is? Ezt itt mind megtalálod egy helyen. Mozdulj ki a hétköznapok szürkeségéből, és fedezd fel a világot velünk!
© WanderWell Zrt. – Minden jog fenntartva!