Tényleg léteznek sátánimádó népek? Melyik kultúra ismeri az örök ifjúság titkát? Lehetséges-e, hogy egy nagyváros lakossága egyszer csak önálló etnikummá váljon? A nagy népek tengerében különleges kisebbségek élnek, akikről alig tudunk valamit. Egyedi kultúrájuk, elzárt vagy rejtett életmódjuk feltáratlan titkokat rejteget. Az alábbiakban három népcsoport: a jezidik, betawik és hunzák világába látogatunk el.
A jezidik a nehéz sorsú vallási kisebbségek közé tartoznak
Akiket eddig 73-szor akartak kiirtani
A kurd anyanyelvű jezidik Irak északi területén, a Szindzsár-hegység környékén élő, meglehetősen nehéz sorsú vallási kisebbség. Számukat lehetetlen megbecsülni, mivel ősi rituáléikat titokban gyakorolják. Legalább 60 ezren, de akár 1,2 millióan is lehetnek.
A titkolózás érthető, hiszen a jezidiket legalább 73 alkalommal próbálták meg kiirtani a történelem során. Legutóbb az Iszlám Állam 2014-es pogromja igyekezett a sátánimádónak tartott jezidik történetének végére pontot tenni. A terrorcselekményeket azóta hivatalosan is népirtásnak ismerték el.
A Pávaangyal gyermekei
A jezidi hitvilág egy különös keveréke a közel-keleti vallásoknak. A jezidik istenét Jaszdannak nevezik, aki elsőként egy csodálatos fénylényt, Melek Tauszt a Pávaangyalt teremtette meg. Csak utána következtek az alacsonyabb rendű égi lények, majd végül Ádám és Éva. A büszke Pávaangyal nem volt hajlandó fejet hajtani a porból teremtett első emberpár előtt, ám erre a jezidik istene nem letaszította a mennyekből, mint a bibliai megfelelőjét Lucifert, hanem épp ellenkezőleg, a teremtett világ urává tette. A jezidik ezért a Pávaangyalhoz imádkoznak és nem a teremtő istenséghez. Mivel erős a párhuzam a bibliai Luciferrel, így az iszlám radikálisabb követői a jezidiket sátánimádóknak tartják. A jezidik ráadásul nem hisznek a pokolban, mert szerintük a lélek folyamatosan újjászületik. Fő szentélyük Moszul városától északra, Lálesben található, ahová más vallásúak nem léphetnek be. Jezidivé pedig csak születni lehet, de áttérni nem.
A betawik az újonnan születő kisebbségek ritka példái
Amikor egy főváros lakossága önálló népcsoporttá válik
A betawik vagy batáviaiak Indonézia fővárosának, a mai Jakarta őshonos lakosságának az elnevezése. Bár az „őshonos“ egy kicsit megtévesztő, hiszen Jakartát, korábbi nevén Batáviát a holland gyarmatosítók alapították a 17. században. Így a betawik egy viszonylag újkeletű népcsoportnak tekinthetők.
Őseik a szigetvilág minden pontjáról érkeztek, vagy munkásként vagy rabszolgaként, illetve arab és kínai kereskedők is akadtak közöttük, akik letelepedtek. A közös együttélés keveredéshez, majd pedig Délkelet-Ázsia egyik legkülönösebb fúziójához vezetett.
Az igazi influenszerek hazája
A betawiknak saját nyelvük, művészetük és gasztronómiájuk jött létre. A maláj egy sajátos változatát beszélik, melyben holland, kínai, arab, valamint az indonéz szigetvilág számos népének szavai keveredtek. Két alcsoportja van: belvárosi betawi és külvárosi betawi.
A legtöbb tévétársaság és filmstúdió jakartai székhelyű, így itt készülnek a helyi filmek, szappanoperák, tévéshow-k a 280 milliós Indonézia számára. Ezekben rengeteg betawi szöveg hangzik el, így a betawi nyelv lett mára Indonézia szlengje, illetve sok helyen az utca nyelve.
Misztikus kisebbségek: a hunzák
A hosszú élet titkának őrzői
A hunzák vagy más néven burusók, Pakisztán legészakibb csücskében, a Karakorum-hegység zordon, 7000-es csúcsai alatt élnek. E nagyjából 80-90 ezres népcsoport a médiába a legtöbbször az elképesztően egészséges életvitele és az ebből fakadó rendkívül magas várható életkora miatt kerül be. Állítólag a nők 65 évesen még szülnek, és 120 évig még a legvéznább hunza is vígan eléldegél. A titok egyik nyitja a rendkívül kevés hús fogyasztás, és az, hogy a hunzák kiváló kajszibarackot termesztenek, melyet mindenhez felhasználnak.
Azonban a valóság az, hogy a hunzákról szóló történetek csupán legendák. Azóta kiderült, a hunzák nem számolták az éveiket, így az életkorukat jobbára csak megtippelték. A táplálkozásuk pedig egyoldalú, jódhiányos, így sokan szenvednek golyvától és más betegségektől, de nagyon magas a gyermekhalandóság is köreikben.
Legendás ősök útódai
Persze a legendák kemény dolgok. Egy másik hiedelem szerint a hunzák ősei Nagy Sándor messzire vándorolt katonái voltak, de van olyan feltételezés is, mely szerint a magyarok egy elszármazott csoportjáról lenne szó. Mindkét elképzelést tudományos bizonyítékok cáfolják. Annyi bizonyos, hogy a hunzák kinézete az európaiakhoz nagyon hasonló, melynek valóban vannak genetikai alapjai.
Írta: Gueth Péter
a WanderWell Túravezetője
Kapcsolódó cikkek:
Köztünk élő ismeretlenek – négy különös kisebbség Magyarországon
Köztünk élő ismeretlenek – Európa különös kisebbségei
Valószínűtlen határvidékek
