Társadalmak, ahol a nő az úr

A női egyenjogúság témája az elmúlt években, évtizedekben ugyan már bekerült a köztudatba, de sajnos világszinten még nagyon messze járunk a megvalósulástól. A legtöbb jelenkori társadalomban hagyományosan a férfi a családfenntartó, ezáltal az anyagi javak fő birtokosa. Az elmúlt évszázadokban ez fokozottan igaz volt, hiszen a vagyon és a birtok szinte minden esetben apáról fiúra szállt. Van azonban néhány közösség, ahol a nők töltik be a vezető gazdasági és társadalmi szerepet. Ezek az anyajogú társadalmak a  matriarchátusok, melyből most 4 különleges csoportot mutatunk be.

Khászik

A khászi népcsoport Indiában, a Bangladesh és Bhután által közrefogott Meghalaya állam területén él. A mintegy 1,4 millió tagot számláló törzs vidéke szanszkritül a ,,felhők otthona” jelentéssel bír, ami már sugallja, hogy meseszép helyről van szó. Ázsia ezen részén kuriózumnak számít, hogy a khászik többnyire presbiteriánus vagy római katolikus vallásúak. Társadalmukban a nők nagy tiszteletnek örvendenek, hiszen ők hordozzák az élet lehetőségét. Ők a családi vagyon tulajdonosai és kezelői, a férfiaknak nem lehet saját anyagi javuk. Itt az asszonyok nem ismerik az India más területein nagy népszerűségnek örvendő elrendezett házasságokat, a khászik szabadon esküdhetnek, sőt, válhatnak is.

Azért nem kell attól tartani, hogy a férfiak elnyomásban élnének: a klánjuk népességének fenntartásában nyújtott szerepüknek köszönhetően igen nagy tiszteletnek örvendenek, valamint a bírói és törvényhozási feladatokat ők látják el.

khászi nők társadalom india vezetők

Tuaregek

Az afrikai berberek legismertebb népcsoportja nem klasszikus matriarchális, hanem matrilineáris berendezkedésű, mely rendszer azon az egyszerű logikán alapul, hogy a gyermek ismeri az anyját, de az apa személye nem feltétlenül tudott.  Matrilineáris társadalmak esetén a családi kapcsolatok a férfi helyett a női ágon követhetőek nyomon. A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, hogy nemzedékről nemzedékre a nők öröklik a földet, a birtokot. 

A tuaregeknél az asszonyok birtokolják az állatokat, a sátrakat, és válás esetén ők döntenek a vagyon elosztásáról (kivéve természetesen a tevéket, amik mindig a férfiakat illetik). Több más muszlim társadalommal ellentétben a tuareg nők nem viselnek arcot eltakaró fátylat, a férfiak viszont ,,érettségük”-től kezdve hordják a tagelmustot, vagyis a turbánt és a szemek és orrnyereg kivételével az egész arcot elrejtő fátylat. Anyaga legtöbbször indigókék színű, innen ered a népre gyakran használt ,,kék emberek” elnevezés is. A tuaregeknél a nők a kulturális értékek őrzői, ők tanítják a gyerekeket és adják tovább a hagyományokat.

tuareg nő társadalom vezetők

Minangkabau törzs

Feminista iszlám? Elsőre oximoronnak tűnik, pedig igenis előfordul és működik is a gyakorlatban! Az Indonéziában, Szumátra szigetén élő minangkabau törzsben a nők és a férfiak egyenrangúak, szabadon házasodhatnak, mindezt az iszlám vallás gyakorlásával teljes összhangban. A gyermekek születésükkor egy suku, vagyis klán részévé válnak. Egy adott faluban élő klánok élén ugyan a férfiak állnak, de a klánon belül a családi egységért a nők felelősek. Házasságkötés után a pár a feleség családjával él. A férj a nap nagy részét a saját anyja vagy lánytestvérei házában tölti, és csak esténként tér haza. A klánok a tuaregekhez hasonlóan matrilineáriosok, vagyis a földek anyáról leányra szállnak.

minangkabau nők társadalom vezetők indonézia

Moszók közössége

A Délkelet-kínai Jünnan tartományban élő népcsoport máig őrzi az anyajogú társadalmak berendezkedést. A nők vezetik a háztartást, ők hoznak üzleti döntéseket és a vagyon is anyáról lányára száll. A házasság szinte ismeretlen fogalom, a nők nem esküdnek örök hűséget, hanem szeretőt, sok esetben szeretőket választanak, és éjszak látogatják meg őket. Ezt nevezik ,,sétáló házasságnak”. Természetesen a férfiak sem lépnek frigyre, így ez felfogható amolyan win-win helyzetnek is, hisz mind a nők, mind a férfiak szabadon választhatnak párt maguknak, melyen könnyen változtathatnak. A gyerekek anyjuknál nevelkednek, amihez persze az apák hozzájárulnak anyagilag, és rendszeresen is látogatják őket. A férfiak anyjukkal, vagy testvérük családjával élnek. A közelmúltban a nyugati hatások a moszók társadalmát is elérték, így már egyre több tisztséget töltenek be férfiak, és egyre gyakoribb a hagyományos házasságkötés is, de a gyerekek továbbra is anyjuk vezetéknevét veszik fel.

moszók kína női vezetők társadalom

Hasonló bejegyzések

Kedvenc bejegyzések

A kávézás kultúrája a Közel-Keleten

A kávézás kultúrája globálisan elterjedt. A nyugati világban szinte magától értetődő, hogy a napot kávéval indítjuk – valaki szertartásszerűen, mások csak egy „felesként” lehúzva...

A vietnámi konyha

Abból főzünk, ami megterem A vietnámi konyha főként az élénk ízek, a frissen felhasznált zöldségek és zöldfűszerek jellemzik. Fejlődésére elsősorban a kínai, majd később a...

Neom, a jövő egyutcás városa a sivatag közepén

A jövő városában mindenkiről digitális másolat készül, a csalitosban robot dinoszauruszok bömbölnek, gombnyomásra ered el az eső, repülő autók suhannak az égen, melyet éjszakánként...