A jövő városában mindenkiről digitális másolat készül, a csalitosban robot dinoszauruszok bömbölnek, gombnyomásra ered el az eső, repülő autók suhannak az égen, melyet éjszakánként egy mesterséges Hold derengő fénye világít majd meg. A szaúd-arábiai koronaherceg, Mohamed bin Szalmán által megálmodott Neom nem csak egy túlméretezett homokvár ötlete a játszótér közepén, hanem már a megvalósítás fázisába lépett gigantikus városépítési projekt a Vörös-tenger partján.
A városok saját szabályaik szerint működnek
A városépítés eredete sok ezer éves múltra tekint vissza az emberiség történetében. A Föld nagy civilizációi előbb-utóbb létrehoztak olyan lakóközösségeket, melyek speciális szabályok szerint szervezték meg a saját együttélésüket. Jellemzően a városok a központjai a kereskedelemnek, a kézművességnek, az iparnak a magas szintű oktatásnak és a közigazgatás irányításának, az itt élők nem foglalkoznak se mezőgazdasággal se állattenyésztéssel.
A középkori városok még falakkal és bástyákkal körülvett lakóhelyek voltak, ahol az ellenségtől való fenyegetettség komoly kihívást jelentett. Az ipari forradalmak mágnesként kezdték magukhoz vonzani a távolabbi falvak lakóit, akik felduzzasztották a korábbi lakosságot. Az egykori városfalak hamar szükössé váltak és a városok túlnőttek önmagukon.
A történelem folyamán sokan foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy miként kellene egy ideális várost, illetve államot felépíteni. Elég csak Platón Állammára, Thomas More Utópiájára, illetve Charles Fourier falanszter elképzelésére gondolni. De a bibliai Édenkert is a tökéletes élőhely, illetve élettér szimbóluma.
Felkészülés az olaj utáni korszakra
Szaúd-Arábia az iszlám világ központja, itt található Mekka szent városa, ahová minden muszlimnak életében egyszer illik elzarándokolnia. A sivatagi ország a világ legnagyobb olajexportőre, melynek köszönhetően mesés vagyonnal és erős gazdasági hatalommal rendelkezik. Azonban a fejlett infrastruktúrájú közel-keleti monarchia bizonyos értelemben még muszlim szemmel nézve is meglehetősen konzervatív értékrend szerint működik. Európából szemlélve pedig az ottani szabályok inkább emlékeztetnek a középkorra, semmint a 21. századra.
Az ország szinte egyetlen bevételi forrásából, a föld mélyén rejlő fekete aranyból ugyan a világ második legnagyobb készletével rendelkezik, ami még hosszú időre biztosíthatná a jóllétet állampolgárai számára, azonban a technológiai fejlődés, valamint a klímaváltozás nyomán nemkívánatossá váló fosszilis tüzelőanyagok használata új lehetőségek felkutatására ösztönzik a sivatagi királyságot. A tudományos, technológiai és turisztikai fejlesztések az első lapon szerepelnek.
Neom a jövő városa
A jelenlegi uralkodó Szalman ibn Abdul-Aziz király fia és trónörököse Mohamed bin Szalmán igazi reformernek számít a Közel-Keleten. Hozzá kötődik a futurisztikus Neom város terve is, melyet az ország észak-nyugati részén, az Akabai-öblöt a tengerrel összekötő Tiráni-szorosnál található Tabúk tartományban terveznek fölépíteni. Az ötlet mintájául többek között a szingapúri hipermodern, ökoturisztikai szenzációnak számító Gardens by the bay szolgál.
A Neom név a görög neos (új) és az arab mustaqbal (jövő) szavak összeolvadásából született, finoman utalva a kultúrák közti fúzió lehetőségére. Az 500 milliárd dolláros költségvetésből épülő jövő városa, melyet találóan The Line néven is említenek, egy 170 kilométer hosszan elnyúló zöld csík lenne a kopár kősívatagban. A nagyjából harminc Budapestnyi területű polisz furcsa alakjára a sajátos várostervezés ad magyarázatot. E szerint a hagyományos, ódivatú városok szerkezete mindig a közlekedésről és az iparról szólt, és a lakhatás csak másodlagos tényezőnek számított. Ezzel szemben Neomban minden fordítva lesz. A felszínen nem pöfögnek majd autók, buszok, motorok, így a hagyományos utcákat fel lehet göngyölni, és a felhőkarcolókat valamint a lakóházakat szépen, rézsútosan, kis csoportokban elhelyezni, hátuk mögött üde parkokkal, rétekkel, ligetekkel. Minden lakóhelyhez zöldövezet tartozna és a város ettől kapná a hosszúkás elrendezését.
Neomban minden csak öt perc sétára lesz
Az elgondolás szerint, minden lényeges szolgáltatás csak öt perc sétára lenne a lakóhelytől. A föld alatti aluljáró szint egyfajta kiszolgáló terület lenne, míg egy emelettel lejjebb, a hipergyors utazást lehetővé tevő tömegközlekedés kapna helyet, mellyel húsz perc alatt bárhová oda lehetne érni Neom városban. Az egészet átszőné a csúcsmodern technológia és a mesterséges intelligencia. Az energiaellátást napelemekkel, szélerőművekkel, valamint hidrogénerőművel oldanák meg, így Neom száz százalékban karbon semleges és környezetbarát lenne. Az ivóvizet speciális sótalanítási és szűrési eljárások után a Vörös-tengerből biztosítanák.
A teljes megfigyelés rendszere
A lakosok életét és életfunkcióit folyamatosan okos eszközök, illetve biometrikus szenzorok monitoroznák, melyek azonnal jeleznék az orvosi központnak, ha valami kóros rendellenesség lépne fel. A hipermodern klinikákon kívül a digitális Doktor Neom 24 órában bárkinek rendelkezésére állna, ha netán beállna a görcs a derekába. A jóindulatú megfigyelés a neomi polgárok mentális egészségére is kiterjedne, így szinte már a depresszió első tüneteinek felbukkanása előtt mentálhigiénés szakemberekből és pszichológusokból álló csapat tartana konzíliumot a baj elhárításának érdekében.
Mindezeken túl egy mesterséges Holdat is fel kívánnak bocsátani Neom csillagos egére, melynek varázslatos fénye az éjszakai közvilágítást biztosítaná. A tengerparti szakaszokon a homokot fényvisszaverő anyaggal hintenék meg, hogy a mű-Hold fénye azon megcsillanva még varázslatosabb hatást keltsen. Számos további látványosság csábítaná a látogatókat és a telepeseket Neomba, többek között élethű robotdinoszauruszok is, azonban a részleteket illetően még akadnak homályos foltok. Sem a mesterséges égitest, sem a repülő autók, sem a hipergyors föld alatti vonat nincsenek még készen, és kérdés, hogy lesznek-e egyáltalán valaha. Minden esetre Neom építése már elkezdődött.
A jövő városa álom vagy rémálom
Szaúd-Arábia a bolygó egyik legkonzervatívabb iszlám országa. Ennek ellenére, a tervek szerint Neom város egyfajta szabad övezet lenne, vagyis nem az iszlám saría, hanem világi törvények és bíróságok szabályoznák a neomiak életét. Az persze nagy kérdés, hogy ez miként valósulhatna meg. Neommal kapcsolatban komoly aggályok is felmerülnek. Például Tabúk tartomány érintett részéről nagyjából húszezer őslakost szándékoznak kitelepíteni a projekt érdekében. Az ötletgazda szaúdi trónörökös nehezen tűri a kritikát. Elhíresült Dzsamál Hasogdzsi szaúd-arábiai újságíró esete, aki 2018-ban nyilvánosan kritizálta mind a monarchiát mind pedig a Neom-tervet. Véleménye szerint mindez átgondolatlan és felelőtlen vállalkozás és hosszabb távon komoly károkkal járhat. Nem sokkal a nyilvános szereplését követően, Hasogdzsit brutálisan meggyilkolták Szaúd-Arábia isztambuli nagykövetségén.
Jövő a jelenben
Azt, hogy a sivatagban felépítendő jövő városa valóban az lesz-e aminek szánták, kissé ironikusan majd a jövő fogja eldönteni. Minden esetre egy valami bizonyos. Minden, éppen megvalósulásra váró terv, még ha nemes és kívánatos célokat is kíván elérni, első sorban a jelenkor értékrendjét reprezentálja. Vagyis nem lehet a jövőt a jelenben készre építeni. A 20. század közepén még úgy gondolták, hogy 2000-ben már repülő autókkal fogunk száguldozni és senkinek sem kell majd megerőltető munkával gyötörnie magát. Ehhez képest még mindig a földön járunk, baj is van elég, de cserébe feltalálták az Internetet, melyről viszont annak idején garantáltan senkinek se lett volna halvány elképzelése se.
A csík alakú város kudarcára elég jó példa Brazíliaváros esete, melyet az ötvenes években építettek szinte a semmiből. Ott is gépjárművek nélkül képzelték el a városi életet, és a lakóházak mögé hosszú kerteket terveztek. Azonban a betelepülő lakosság gyorsabban gyarapodott mint előre várták, így a kiszolgáló személyzet és az építő munkások számára külön szatelitvárosokat kellett létrehozni. Ma Brazíliavárosban élni főként a gazdagok kiváltsága, a többieknek marad a hosszú ingázás és a nehéz körülmények. Vajon hogyan alakulna mindez Neom esetében? A választ vélhetően hamarosan megtudjuk, mivel az olaj monarchiában az álmok kergetésére van pénz bőven.
A cikket Gueth Péter, a WanderWell túravezetője írta.
