A sarki fény évezredek óta ámulatba ejti az emberiséget. A jelenséget a modern világban is körüllengi valamiféle misztikum, természetfeletti érzés, holott mára egzakt tudományos magyarázattal rendelkezünk. Emberek milliói utaznak a sarkvidékekre, hogy láthassák ezt az égi tüneményt, hiszen nézzük akár tudományos, akár spirituális szemmel az égen felettünk táncoló fényeket, az életre szóló emlék garantált.
Hiedelmek és legendák a sarki fény kapcsán
A jelenség a Föld mindkét pólusának környékéről megfigyelhető. Az északi félgömbön a sarki fény elnevezése Aurora Borealis, a déli féltekén Aurora Australis. Nevét Auroráról kapta, aki az ókori római és görög mitológiában a hajnal istennője. Az Aurora latin név, görögül Éosznak hívják, aki mindennap felvezeti testvéreit a napisten Hélioszt és a holdistennőt Szelénét égi útjukra. Aurorát gyakran kulcsokkal a kezében ábrázolják, melyek az égbolt kapuit nyitják.
Bár az Aurora Borealis elnevezés a rómaiaktól származik, a jelenséget a Mediterráneum területéről csak rendkívül ritkán lehet megfigyelni. A helyi folklórban sem jelenik meg. Pár száz kilométerrel északabbra a sarki fény azonban már gyakrabban látható. Mivel ezen a földrajzi szélességen legtöbbször vörös színben tűnik fel, így nem csoda, hogy a viszonylag ritka e látványosságot a vérontással kapcsolták össze és rendkívül rossz előjelnek tartották. Legendák szerint, egy héttel a francia forradalom kitörése előtt a Brit-szigetek felett felbukkanó, vörösen ragyogó sarki fény is előre jelezte az Európára váró véres időszakot.
A sarki fény és a valkűrök kísérete
A sarkkörök közelében, ahol a sarki fény a leggyakoribb – a téli félévben szinte állandó – jelenség, szerves részévé vált a skandináv, inuit, japán és maori mondáknak egyaránt. A legismertebb hiedelem a skandináv mitológiából ered. Eszerint a sarki fény a valkűrök pajzsainak és páncéljainak csillogása, akik a Valhallába, a harcosok csarnokába kísérik a csatákban elhunyt hősöket, az einherjarok-at. Őket a csarnokba érve Odin főisten fogadja, és a világvége (Ragnarök) eljövetelekor majd az ő seregében fognak harcolni.
A tűzróka
A finn mondák szerint a sarki fényt egy mitológiai állat, a tűzróka hozza létre, és rókatűznek (revontulet) nevezik. A tűzróka a vadonban él, szőre hófehér, csak a farka vége szénfekete, a finn vadászok áhítoznak utána. Az elképzelés szerint, ahogy a tűzróka a sötét éjszakákon a mély hóval borított dombokon fut, hosszú szőrével és farkával felkorbácsolja a hópelyheket, melyek felszállnak az égbe és lángra lobbantják azt.
Ahol a sarki fény rossz előjel
A számi nép hiedelme szerint a sarki fény feltűnése rossz jel. Nem szabad felé integetni, fütyülni, énekelni, mert ezzel felhívjuk magunka a figyelmét, és az égboltról lenyúlva örökre magával ragad minket. Emiatt, ha felbukkant az égi jelenség, a számik igyekeztek menedékbe húzódni, különösen óvva a gyerekeket, miközben tapssal próbálták elűzni a baljós tüneményt.
Sarki fény a világ körül
Hasonlóan vélekedtek az alaszkai inuitok is, akik szintén igyekeztek biztonságba húzódni a az eget beragyogó jelenség elől. A tapsolás mellett pedig kutyaürüléket és vizeletet is hajigáltak az ég felé, biztos ami biztos alapon.
A menominee indiánok úgy hitték, hogy az égen derengő fények a halászok szellemeinek a helyét mutatják meg. Az új-zélandi maorik szerint a fény nem más, mint tábortüzek égi visszaverődése. Grönlandon pedig egyenesen úgy gondolták, hogy a fény a halva született vagy születésük után megölt csecsemők lelkei.
A sarki fényhez a fenti mondakörökön túl számtalan babona is kapcsolódik. A kínai és japán hiedelmek szerint, ha egy gyermek az égi fény alatt fogan, szerencsés élete lesz. Ezzel szemben Izlandon úgy tartották, ha egy várandós asszony meglátja a jelenséget, kancsal gyermeket hoz a világra.
A sarki fény tudományos megismerése
A tudomány térhódításával természetesen a sarki fényt körüllengő misztikum is háttérbe szorult. A jelenség kutatója és tudományos leírója – nem meglepő módon – egy norvég tudós, Kristian Olaf Bernhard Birkeland volt. Birkeland az elektromágneses jelenségek vizsgálatával foglalkozott, és helyesen úgy sejtette, hogy a jelenséget a Napból érkező elektromos töltéssel bíró részecskék okozzák. Több földmágnesség-mérő állomást és sarki fény figyelő obszervatóriumot is létrehozott a skandináv térségben és személyesen vezetett expedíciókat az északi vidékekre. Az 1900-as évek legelején, saját laboratóriumában sikerült mesterségesen létrehoznia a jelenséget, így sor kerülhetett annak tudományos leírására is. Sajnos azonban ekkor még nemhogy a Föld mágnesességét, de a napszelet sem ismerték, így eredményeit csak az 1960-as években, űrszondák által végzett mérések alapján ismerték el hivatalosan.
Na de most akkor mi is az a sarki fény?
Tulajdonképpen egy légköroptikai jelenség. Képzeljük el a Földet, mint egy hatalmas mágnest. A mágnesességet a Föld külső magjában lévő vas és nikkel áramlatok hozzák létre, és ez a mágneses mező védi meg a Földet és annak légkörét a napszéltől. Napszélnek a Napból érkező, töltéssel bíró részecskéket nevezzük. Amikor ezek a részecskék elérik a Föld mágneses terét, annak erővonalai mentén a sarkok felé terelődnek, ahol bejutnak a légkörbe. Amikor a Föld légkörének atomjai és a napszél részecskéi ütköznek, átadják energiájukat, vagyis gerjesztik egymást, és ekkor keletkezik maga a fényjelenség.
A sarki fény színe
A fény színe az atmoszférát alkotó atomoktól függ. Ha atomi oxigén gerjesztődik, akkor látjuk a zöld fényt. Azért ez a leggyakoribb szín, mert jellemzően 100-150 km-es magasságban zajlik a folyamat, ahol az oxigén van jelen nagy mennyiségben. A kék és lila árnyalatok a nitrogénnek köszönhetően jönnek létre. Mi a helyzet a hazánkból is látható vörös színnel? Ez is az oxigén gerjesztésével jön létre, de sokkal magasabb energiaszint kell hozzá, így jellemzően nagyobb napkitörések után figyelhető csak meg. Egy ilyen esemény során nagyobb mennyiségű és sebességű részecske éri el a légkört, ami mágneses vihart okoz, a fényjelenség pedig a sarkoktól távolabbra, lejjebb húzódik, extrém esetben a Rák- és Baktérítőkről is megfigyelhető. Ekkor a sarki fény 250-600 km-es magasságban jön létre, így mivel Magyarország földrajzilag távol van a sarki fénytől, hazánkból legtöbb esetben csak ezt a színárnyalatot láthatjuk.
A legjobb sarki fény megfigyelő helyek
A sarki fény előfordulása tehát a naptevékenységtől függ. De a jelenség megfigyelését a sötétség és a felhőzet is befolyásolja. Sarki fény minden évszakban, így nyáron is előfordul, csak akkor a napfény miatt nem látható. Télen az északi félgömb sarkokhoz közeli részén nagyon hosszúak az éjszakák, ezért ilyenkor érdemes északra utazni. Ha a sötétség adott, akkor már csak a felhőzetre kell figyelnünk, hiszen azok még az intenzívebb jelenséget is elrejthetik előlünk.
Van egy úgynevezett sarki fény zóna, ami azt a pár száz kilométeres sávot jelenti a sarkkörökhöz közel, ahol a leggyakrabban – átlagos naptevékenység és napszél esetén is – előfordul e különös fényjelenség. Így tehát annak, aki szeretné látni azt, érdemes az irányt télen a sarkkörök felé venni és figyelni a felhőzetre vonatkozó előrejelzéseket. Az alábbiakban a sarki fény megfigyeléséhez legjobb desztinációk következnek.
Rovaniemi
Rovaniemi a finn Lappföld fővárosa, köztudottan a Mikulás otthona, éppen az Északi-sarkkörön fekszik. Ez már önmagában is elegendő ok a felkeresésére, de elhelyezkedéséből adódóan a sarki fény megfigyeléséhez is ideális helyszín. Ami kicsit ronthat az idillen, az a hőmérséklet: Lappföld közepén, távol a tengerektől ugyanis nagyon könnyen -20-30°C alá csúszik a hőmérő higanyszála.
Tromso
Norvégia nyolcadik legnagyobb városa az ország legészakibb vidékén, már a sarkkörön túl, a Norvég-tenger partján fekszik. A tenger közelsége miatt jóval enyhébb az éghajlat, mint Lappföldön. Emellett az is csábító lehet, hogy ez a város híres pezsgő éjszakai életéről, így itt nemcsak a sarki fény perdülhet táncra éjszakánként.
Izland
A tűz és jég földje egy az egyben a sarki fény zónában fekszik, így nem lőhetünk nagyon mellé, ha ide szervezzük téli kiruccanásunkat. Izland vulkanikus tájai, a geotermikus mezők, gejzírek akkor is lenyűgöznek, ha a sarki fénnyel épp nem járunk szerencsével. Az Észak-atlanti-áramlatnak köszönhetően, a sziget déli részén egyáltalán nem olyan zord az éghajlat, ahogy az a sarkkör közelségétől várható lenne. Természetesen hóviharok előfordulhatnak, főleg november és március között, de a fővárosban ritkán csökken a hőmérséklet -10°C alá, így viszonylag enyhe időben várhatjuk az égi fény megjelenését. De az élvezeteket egészen elképesztő szintekre is fokozhatjuk, ha felkeressük a számtalan természetes forró vizes fürdőhely valamelyikét, és onnan várjuk az Aurora Borealis felbukkanását.
Murmanszk
Murmanszk Oroszország Európához legközelebbi részén, a Kola-félszigeten fekszik. Ha Oroszországból és a sarki fényből is szeretnénk ízelítőt kapni, tervezzünk egy Szentpétervár-Murmanszk mini körutat. Észak Velencéje palotáival és történelmi emlékeivel garantáltan elkápráztat, a sarki fény megfigyeléséhez pedig Murmanszk tengerparti városa ideális. Érdekesség, hogy Tromso, Rovaniemi, Akureyri (Észak-Izland legnagyobb városa) és Murmanszk testvérvárosok.
Alaszka
Az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb államát szintén átszeli az Északi-sarkkör. Lenyűgöző tájaival szinte mindenki találkozott, aki valaha eltöltött pár percet valamelyik ismeretterjesztő tévécsatorna előtt. Alaszka felfedezésének egyik legkomfortosabb módja egy hajós körutazás, mely során a kényelmesebb körülményekhez szokott utazó is bepillantást nyerhet a csodás fjordok kapuin át a sarkköri tájak világába.
Sarki fény a levegőben
Az Északi-sarkkör közelében haladó repülőjáratokról is megfigyelhető a sarki fény. Ha járatunk éppen éjszaka halad erre, mindig érdemes kilesni az ablakon, hiszen utazómagasságon nem kell számolnunk a felhők esetleges zavarásával. Igaz ez a transzatlanti, valamint az európai országok és Izland között járatokra is, amikor a repülő keleti-nyugati irányban tartósan a sarki fény zónában halad. Válasszuk ki ülőhelyünket úgy, hogy az észak felé néző oldalon üljünk, és nincs más dolgunk, mint néha kikukkantani, lássuk, meglibben-e az égi zöld függöny odakint.
Sarki fény délen
Az Északi-, mellett a Déli-sarkvidéken is előfordul a sarki fény. Megfigyelését nehezíti, hogy a déli félgömb sarki fény zónája nagyrészt óceánok felett húzódik, így kevés a könnyen megközelíthető helyszín. Az Aurora Australist a Tűzföldről, Új-Zélandról, Tasmániából és természetesen az Antarktiszról láthatjuk, de ezek a távoli helyszínek csak többnapos utazással és igen magas költségek árán érhetőek el, így kimaradnak a sarki fény-turizmus fősodrából.
A 2024-es év
Végezetül egy jó hír: a naptevékenységnek tizenegy év hosszú a ciklusa, és a mostani maximuma 2024-re várható. Így a jövő év különösen alkalmas lesz a sarki fény megfigyelésére!
Írta: Pécsi Linda
a WanderWell túravezetője
Ha magad is szívesen megnéznéd a sarki fényt, böngészd át a WanderWell lapföldi és izlandi utazási ajánlatait:
Digitális detox Lappföldön
Laugavegur-Fimmvörðuháls trekking
Izland – tűz és jég
