Soha ne lakj teljesen jól, a törések értéket is adhatnak, és fejlesztést lépésekben érdemes megtervezni – a lefordíthatatlan japán koncepciók jelentése többet elmondhat a helyi kultúráról, mint ezer más leírás. Ezek közül sok a mindennapi élethez, munkához, szépséghez vagy spiritualitáshoz kapcsolódik. Mutatunk nyolcat, amelyet érdemes megismerni, és akár a saját életünkben is alkalmazni.
Hara hachi bu
Az Okinawai mondás jelentése az, hogy minden étkezésnél csak 80 százalékos jóllakotságig érdemes enni magunkat. Dan Buettner A hosszú élet titkai – Kék Zónák, ahol az emberek a legtovább élnek című könyvében öt kék zónát azonosít. Okinawa is ide tartozik. Ezek olyan jól körülhatárolható helyszínek, ahol a legtöbb százévesnél idősebb ember él.
Az okinawai kék zónában a helyiek szerint ennek a hara hachi bu az egyik oka. Ez nemcsak a fizikai jóllakottságra vonatkozik, hanem arra is, hogy tudatossággal és önfegyelemmel legyünk jelen az életünk minden területén, ne csak az étkezésben.
Ne hagyd ki az országról készült átfogó tudástárunkat! Tapasztalt utazók hiteles és hasznos információi. Minden, amit Japán kapcsán tudni érdemes a látnivalókról, túrákról és ételekről. Megnézem!
Moai
A moai szintén okinawai koncepció. A japán kék zónában a megfelelő étkezés mellett az erős szociális kapcsolatoknak tulajdonítják a hosszú és egészséges életet. A moai életre szóló baráti köröket jelent, akikre mindig lehet számítani, legyen szó akár mentális, egészségügyi vagy éppen pénzügyi támogatásról.
A moai tagjai rendszeresen, akár naponta, akár hetente összeülnek egy-egy baráti találkozóra. A baráti társaság életre szóló köteléke megadja azt a biztonságot, hogy történjen bármi, mindig lesz, aki kisegít anyagilag, vagy éppen meglátogat, ha kórházba kerülünk. Aki egy ilyen közösséghez tartozik, a szociális biztonság miatt sokkal kevesebb stresszt él meg az élete során.
Kintsugi
A 15. század óta használt technika alapelmélete az, hogy egy tárgy a hibáival együtt még tökéletesebb és értékesebb lehet. A kintsugi során arannyal javítják ki a törött edényeket, így még értékesebbé téve a tárgyat, mint az eredeti állapotban volt. Ez pszichológiai szempontból is fontos üzenetet közvetít: elfogadható, szerethető a hiba és a tökéletlenség. A törékenységet az élet egy fontos részeként tekinti, amelyet el kell fogadnunk.
Wabi-sabi
A wabi-sabi szemléletmód szorosan összekapcsolódik a kintsugival. A tökéletlenség, mulandóság és egyszerűség szépségét hangsúlyozza. A wabi tökéletlenséget jelent, a sabi múlást. Az élethez való hozzáállásban ez azt jelenti, hogy keressük a szépséget a tökéletlenségben is. A lakberendezésben is használják. Ez a természetes anyagok használatát, a minimalista és rusztikus tárgyakat részesíti előnyben.
Ikigai
Az ikigai röviden az, amiért reggelente felkelünk. Mogi Ken Az ikigai kis könyve – Az örömteli élet titka című könyvében az ikigai öt alaposzlopát mutatja be. Ezek a következők: kicsiben kezdés, önfeledtség, harmónia és fenntarthatóság, apró dolgok öröme, itt és most létezés. Ezek az alapok, amelyek lehetővé teszik, hogy megvalósíthassuk az ikigait a mindennapjainkban.
Más, főként munkára vonatkoztatható megközelítés négy halmazba sorolja az ikigai lényegét: szenvedély, azaz, amit szeretsz, tehetség, azaz, amiben jó vagy, küldetés, azaz, amire a világnak is szüksége van és hozzájárul a társadalom vagy a közösség jólétéhez, és a hivatás, azaz, amiért megfelelő anyagi megbecsülést és biztonságot tudsz teremteni magadnak.
Kaizen
Az összes üzleti iskolában tanított koncepció lényege a folyamatos, kis lépésekben történő fejlesztés. Előfeltétele, hogy mindig lehet még jobb a vállalkozás vagy a folyamat, amin dolgozunk. A zen azt jelenti jó, a kai azt, hogy változtatni. Tehát mindig lehet a még jobb irányába változtatni. A többi koncepcióval ellentétben ez nem rendelkezik ősi múlttal. Az 1950-es évektől használják, a Toyota-gyár is ez az elv alapján működik.
Ichi-go ichi-e
A japán koncepciók közül ez arra fókuszál, hogy minden pillanat egyszeri és megismételhetetlen. Szó szerint azt jelenti, hogy „egy élet, egy találkozás”. A kifejezés eredetileg a japán teaceremóniákhoz kapcsolódik. Sen no Rikyuu teamester szerint a teázás is egyszeri és megismételhetetlen esemény. A mindfullnesshez hasonló hozzáállás a mindennapokra is alkalmazható. Az üzenete, hogy értékeljük és éljük meg a jelen pillanatot.
Mottainai
Talán ez a legaktuálisabb kifejezés, amit érdemes használni a mindennapi életben is. A japánoknak nem újdonság a zero-waste hozzáállás. A mottanai a pazarlás csökkentését, a tárgyak hosszú időn át való használatát, és az újrahasznosítást is magában foglalja (reduce, reuse, recycle). Ennek egyik megnyilvánulása lehet a kintsugi is, hiszen a törött edényből nem szemét, hanem még értékesebb kincs lesz általa. Sok japán étterem is igyekszik a mottainai elvei alapján a lehető legkevesebb pazarlással főzni.
(Fotók: Shutterstock)
