Isztambul, az egykori Konstantinápoly a keleti és a nyugati világ határa, olvasztótégelye és ütköző zónája. Egy város, melynek utcáit járva, megelevenedik előttünk az egész Mediterráneum több ezeréves történelme. Isztambul pont annyira keleti, mint amennyire nyugati, az ezzel kapcsolatos benyomásunk városnegyedről városnegyedre változhat. Megannyi látnivaló, emlék, élmény, illat, szín és hangulat olvad össze egy fantasztikus kavalkádba ebben a gigantikus metropoliszban.
Évszázadokon át utazók egész sora regélt Isztambul pompájáról és varázsáról. Ezek közül talán a legemlékezetesebb az a mondat, amelyet a híres francia politikus, költő, regény- és drámaíró, Alphonse de Lamartine így fogalmazott meg: „Ha valaki csak egyetlen pillantás vethetne a világra, akkor annak Isztambulra kell néznie.”
Ugyan a történelmi belvárosának felfedezése és mélyebb megismerése, akár hetekbe is telhet, de már egy nap alatt is olyan sok impulzus érhet bennünket, ami alapján joggal gondolhatjuk, hogy egy magával ragadó csodavilágba érkezünk.
Gyakorlati tudnivalók
Egy isztambuli városnézést érdemes alaposan megtervezni. A város méretéből és az ide látogató turisták számából adódóan a helyszíni improvizálás, illetve a „majd lesz valahogy” hozzáállás nem célravezető, mert hosszú idő mehet el utazással és sorban állásra. A legtöbb helyszín több órányi látnivalót nyújt, amire érdemes az időt odaszánni. Mindezek miatt, a belépőjegyeket mindig érdemes előre megváltani.
Amennyiben hosszabban szeretnénk Isztambulban időzni, érdemes kiváltani az isztambuli múzeum bérletet, a MuseumPass Istanbul-t. A bérlet 5 napig érvényes és több kiemelt látnivalóhoz biztosít belépést.
Azt is fontos szem előtt tartani, hogy a török líra bizonytalan árfolyama miatt a jegyárak akár évközben is változhatnak. Ezért látogatás előtt mindenképpen érdemes ellenőrizni az aktuális összegeket.
Hagia Szophia – Ayasofya
Isztambul leggrandiózusabb építménye, a Hagia Szophia, magyarul a Szent Bölcsesség temploma. A VI. században épült bazilikát tekinthetjük a kor építészeti szintézisének, ami messze földön hirdette a Bizánci Birodalom nagyságát. 31 méter átmérőjű kupolája több, mint egy évezreden át volt a világ legnagyobbja. Ez már önmagában minden látogatót lenyűgöz. Egy ideig volt római katolikus templom is, majd 1453-ban, mikor az oszmánok elfoglalták Konstantinápolyt, mecsetté alakították át. 1935 és 2020 között múzeumként, majd azóta ismét mecsetként funkcionál. Így tulajdonképpen egyszerre a keresztény és iszlám világ szimbóluma, tökéletes jelképe a két kontinens és kultúra határán fekvő Isztambulnak.
Kék Mecset – Sultan Ahmet Camii
Ahmed szultán mecsetje kifejezi az oszmán építészet addigra már közel két évszázados tapasztalatainak esszenciáját. A XVI. század elején, az Oszmán Birodalom legnagyobb építészének, Sinannak az egyik tanítványa tervezte. Elnevezését a belső falait borító kék csempékről kapta. Isztambul egyik legjelentősebb látnivalója az egykori bizánci császárok palotájának helyén, a Hagia Szophiával szemben található. A világ egyik legismertebb épületének monumentalitását igazán csak akkor fogjuk fel, ha bent állunk a belső imateremben. A fölénk hatalmasodó méreteitől és gazdag díszítésének látványától eláll a lélegzetünk.
A Kék Mecsetbe nem muszlim vallásúak kizárólag imaidőn kívül léphetnek be.
Belépési szabályok: A mecsetbe férfiaknak és nőknek egyaránt csak térdet, vállat és a kar felső részét eltakaró ruhát viselve, kizárólag cipő nélkül szabad belépni. A lábbelinket vagy egy műanyag szatyorban vihetjük magunkkal vagy az erre kijelölt cipőtárolóba helyezhetjük el. A látogatók nagy száma miatt célszerű az első megoldást választani. Továbbá nőknek a hajat eltakaró kendőt kell viselniük.
Nagy Bazár – Kapalıçarşı vagy Büyük Çarşı
A világ egyik legnagyobb fedett bazárja közel 60 sikátor hálózatából áll és majdnem 4000 üzletnek ad otthont, de éttermek, kávézók, mecset és fürdő is található benne. Vagyis itt fejest ugorhatunk a török és a keleti világ hangulatába. Az építmény XV. századi magja két raktárépület volt, melyek körül az évtizedek során egyre több üzlet jelent meg. Kiemelkedő építészeti értéke vitathatatlan már csak az itt kínált portékák elképesztően széles választéka múl felül. Szokás mondani, hogy ami itt nem kapható, az nem is létezik. Nyugodtan rá lehet szánni egy teljes napot. Eltévedés, alkudozás, kávézás, és gyönyörködés nélkül nem is igazán lenne autentikus egy séta a Nagy Bazárban.
Bazilika ciszterna – Yerebatan Sarayı
A Hagia Szophia mellett, a bizánci építészet másik építészeti remekműve, a Bazilika Ciszterna. Nevét onnan kapta, hogy a ciszterna építése előtt a III-IV. században egy bazilika állt a dombon, aminek mélyében aztán kiépítették az “Elsüllyedt Palotát”. A 143 méter hosszú és 54 méter széles terem, amelyet 336 darab, 8 méternél is magasabb márványoszlop tart, Konstantinápoly több száz hajdani víztározója közül volt az egyik legfontosabb. A vizet a városon kívülről, aquaduktokon keresztül vezették ide. A monumentális építmény turisták ezreit vonzza, de már több filmben is feltűnt (pl. Oroszországból szeretettel; Inferno).
Galata-torony – Galata Kulesi
Ha Isztambul fantasztikus körpanorámájára vagyunk kíváncsiak, akkor irány a Galata-torony. A genovaiak által XIV. században épített, román stílusú torony korábban volt őrtorony, börtön, csillagvizsgáló, katonai barakk, végül – a gyakori városi tüzek miatt – tűzfigyelő központ. Ennek kapcsán fontos megemlíteni egy magyar vonatkozást is. Széchenyi Ödön, Széchenyi István kisebbik fia, pont akkor érkezett Isztambulba, amikor egy tűzvész pusztította a várost. A szultán – a magyar tűzoltóság megszervezésének tapasztalatai miatt- Széchenyit kérte fel az isztambuli tűzoltóság megszervezésére, melynek kiemelt helyszíne lett a Galata-torony is. Széchenyi munkásságát később a szultán pasa cím adományozásával ismerte el. Ő volt az egyetlen pasa, akinek nem kellett áttérnie az iszlám hitre. Ma a Galata-torony kilátóként és étteremként is funkcionál, környéke pedig Isztambul fiatalok körében igen népszerű szórakozónegyede.
Top Kapi palota – Topkapı Sarayı
Az Aranyszarv-öböl és a Márvány-tenger találkozásánál lévő dombra épített hatalmas palotakomplexum 1465 és 1853 között szolgált az Oszmán-Török Birodalom adminisztratív központjaként és a szultánok rezidenciájaként. A klasszikus oszmán stílusjegyeket magán viselő épületegyüttest II Mehmed szultán Konstantinápoly elfoglalója és így Isztambul alapítója építette. A fákkal körülölelt palota négy udvarból és számos épületből áll, ami Isztambulon belül egy külön világnak adott otthont. Leghíresebb része a szultáni hárem volt. A palota bejárására – méretei miatt – bőséges idő szükséges.
Fűszer bazár – Mısır Çarşısı
Az Aranyszarv-öböl parján, a Galata-híddal szemben található Fűszerbazárt nyugodtan nevezhetjük a Nagy Bazár kistestvérének. Évszázadokkal korábban, mielőtt a XVII. században elnyerte volna mai formáját, a helyén egy nyüzsgő piac működött. Tervezője az oszmán építész géniusz, Sinan asszisztense volt. A Egyiptomi Bazár néven is ismert fedett piacon (mivel a termékek nagy részét akkoriban Egyiptomból importálták) színes és illatos fűszereket, gyógynövényeket, szárított gyümölcsöket, magokat, valamint ékszereket is találunk. A Kelet varázslatos színeinek és illatainak hangulata könnyen elsodorja az idelátogatót.
Szulejmán-mecset – Süleymaniye Camii
A legkiemelkedőbb oszmán-török szultán nevét viselő mecset ugyan csak a második legnagyobb Isztambul városában, de az egykori hét domb egyékére építve uralja a belváros látképét. A mecsettől pedig pazar kilátás nyílik az Aranyszarv-öbölre. A hatalmas mecsetkomplexumot a birodalom leghíresebb építésze, Mimar Sinan építtette a XVI. század közepén. A grandiózus mecset kiemelt státuszát erősíti, hogy itt helyezték örök nyugalomra az 1566-os szigetvári ütközetben elhunyt Szulejmánt, feleségét, Hürrem szultánát, illetve a mecset tervezőjét, Sinant is.
A nem muszlim vallásúak kizárólag ima időn kívül léphetnek be.
Belépési szabályok: A mecsetbe férfiaknak és nőknek egyaránt csak térdet, vállat és a kar felső részét eltakaró ruhát viselve, kizárólag cipő nélkül szabad belépni. A lábbelinket vagy egy műanyag szatyorban vihetjük magunkkal vagy az erre kijelölt cipőtárolóba helyezhetjük el. A látogatók nagy száma miatt célszerű az első megoldást választani. Továbbá nőknek a hajat eltakaró kendőt kell viselniük.
Dolmabahce palota – Dolmabahçe Sarayı
I. Abdul-Medzsid szultán a barokk, rokokó, neoklasszikus, valamint török és európai stílusjegyeket egyaránt magán viselő, fényűző Dolmabahce Palota megépítésével kívánta kompenzálni az akkor már igencsak hanyatló Birodalom dicsőségét. A Boszporusz európai partjának látképét uraló palota 1856-1924 között, a Topkapi Palota méltó utódjaként töltötte be a szultáni rezidencia szerepét. A palotában 285 szoba, 43 terem és 6 török fürdő található. A Török Köztársaság kikiáltása után Musztafa Kemal Atatürk használta elnöki rezidenciájaként. A Törökök Atyja 1938. november 10-én itt halt meg. Azóta a palota összes órája 9 óra 5 percet mutat – ez Atatürk halálának pontos időpontja.
Szűz tornya/Lány torony – Kız Kulesi
A Boszporusz látképét meghatározó, kis szigeten magasodó Szűz tornya majd’ 2500 éves múltra tekint vissza. Pályafutása során volt vámállomás, barakk, őrtorony, világítótorony, karantén, raktár, illetve étterem és kávézó is. Pusztították földrengések, a tűz martalékává is vált és hódítók egész sora rombolta le – ám mégis, megannyiszor újjáépítették. Ahogyan magát Isztambult is. A torony mai nevét a XV. században, az Oszmán-Török Birodalom létrejöttekor kapta, de számos legenda fűződik hozzá. A világ nem elég című James Bond filmben is szereplő tornyot 2023-ban – átfogó restaurálás után – ismét megnyitották a nagyközönség előtt. A műemlékként és múzeumként újranyitott épület egy hajókirándulás keretében látogatható meg.
