Peru ünnepei lüktető színpadi előadások, ahol az ősi inka hagyományok, a katolikus hit és a helyi közösségek energiája is összeolvadnak. A hegyek közt felcsendülő quechua énekektől a Titicaca-tó partján táncoló több ezer maskarásig minden ünnep egy külön világ – látványos, szenvedélyes és felejthetetlen. Néhány kihagyhatatlan ünnep következik Peruban.
Inti Raymi – a Nap Ünnepe Cusco szívében
Június 24-én Cusco utcái életre kelnek Peru egyik leglátványosabb ünnepén, az Inti Raymin. Ez a Napisten, Inti tiszteletére rendezett ősi inka szertartás modern újraélesztése. Az ünnep, amelyet Pachacútec inka uralkodó vezetett be a 15. században ma is lenyűgöző hűséggel elevenedik meg három színpadra osztott, egész napos látványosság formájában. A program a Qorikancha (Naptemplom) előtti napüdvözlettel indul, majd a Cusco főterén zajló találkozással folytatódik.
A csúcspont a Sacsayhuamán ősi erődjében tartott rituális szertartás, ahol színes jelmezekben megjelenő szereplők, köztük a ñusták, coyák, palla-k és a négy suyu (tartomány) küldöttei Quechua nyelvű énekekkel és táncokkal idézik meg az inka világ szellemiségét. Csak elismert, kiválasztott színészek vehetnek részt az Inti Raymi rituális előadásában. A fényesen aranyozott andán trónoló inka megérkezése, az őt hordozó orejónok és az éneklő acllák látványa során testközelből tapasztaljuk meg az andoki kultúra spirituális örökségét.
Az ünnephez egy másik fontos hagyomány is kapcsolódik. A helyiek erjesztett kukoricából készült italt, az úgynevezett chichát vagy chicha de jorát fogyasztanak Inti isten tiszteletére. Ezt az italt színes népviseletbe öltözve, hagyományos táncokat járva isszák a résztvevők, még szorosabbá fűzve a kapcsolatot a közösség, a föld és az ősi hitvilág között.
Virgen de la Candelaria – Puno kéthetes színes extázisa
Február elején Puno, a Titicaca-tó partján fekvő város a világ folklórfővárosává válik. A Virgen de la Candelaria ünnep, amelyet a város védőszentje, a Mamacha Candelaria tiszteletére rendeznek, Peru legnagyobb és leglátványosabb vallási-kulturális eseménye. Több mint harmincezer táncos és nyolcezer zenész lepi el az utcákat színpompás viseletben, hogy két héten át tánccal, zenével és rituálékkal ünnepeljenek. A nézők egy keverékét láthatják az andoki ősi hagyományoknak és a gyarmati keresztény szimbolikának. A fesztivált 2003-ban Peru kulturális örökségének, majd 2014-ben az UNESCO szellemi kulturális világörökségének nyilvánította.
A történet egészen 1781-ig nyúlik vissza, amikor a várost Túpac Catari felkelői fenyegették. A helyiek félelemből körmenetet indítottak égő gyertyákkal és sikuri zenészekkel, akik andoki pánsípon játszottak. A sötétben zajló, misztikus hangulatú felvonulást az ostromlók tévesen katonai támadásnak vélték, és visszavonultak. A város megmenekülését csodaként értelmezték, így a Mamacha Candelariát Puno patrónájává választották.
Ne hagyd ki az országról készült átfogó tudástárunkat! Tapasztalt utazók hiteles és hasznos információi. Minden, amit Peru kapcsán tudni érdemes a látnivalókról, túrákról, hegyekről és ételekről. Megnézem!
Az ünnep spirituális nyitánya február 1-jén hajnalban zajlik: az alferado (az esemény főszervezője) és követői felmennek a Huajsapata-dombra, hogy imádságokkal köszöntsék a Szűzanyát. Innen táncolva ereszkednek alá a városba, majd elindul a misék és zarándoklatok időszaka. A legvártabb pillanat a San Juan Bautista-templomnál kezdődik, ahonnan a Szűz szobrát körmenetben viszik végig a városon, miközben hívek papírcédulákra írt imáikat és kéréseiket adják át neki. A Torres Belón-stadionban kerül sor a fesztivál egyik legizgalmasabb eseményére, az országosan közvetített táncversenyekre. A Diablada, a Morenada és más látványos koreográfiák versenyein több száz, köztük quechua és ajmara csoport méri össze tudását. A Candelaria így a művészet és a közösség ünnepe is, egyedülálló élmény, amely évente egyre több látogatót vonz.
Pachamama, avagy a Földanya ünnepe
Minden év augusztus elsején kezdődik Peru hegyvidéki falvaiban a Pachamama, vagyis a Földanya ünnepe. Ez egész hónapon át tartó hagyományos szertartássorozatot indít. Az andoki kultúrában Pachamama nemcsak a földet, hanem az életet tápláló erőt is jelenti. Ilyenkor a helyiek kokalevelet, chichát (erjesztett kukoricalét), gyümölcsöket vagy főtt ételt ajánlanak fel neki, hogy hálát adjanak és jó termést kérjenek a következő évre.
A szertartások szíve a „despacho”: ezek során a felajánlásokat elássák vagy elégetik, miközben közösen imádkoznak és táncolnak. De ez a nap nemcsak az adakozásról szól, az is fontos, hogyan kér valaki áldást. A hagyomány szerint az a kívánság válik valóra, amelyet tiszta szívvel, közösségben, és nem önző szándékkal fogalmaznak meg. Ezért a szertartásokban nagy szerepe van a közösségi élménynek és az együttműködésnek.
A Pachamama-nap nem turisztikai látványosság, hanem egy élő spirituális hagyomány. A természet, a közösség és az ember közötti kölcsönösségen alapuló kapcsolatot ünnepli.
A szabadság ünnepe – Fiestas Patrias
Minden év július 28–29-én Peru vörös-fehér színekbe borul. Ekkor tartják a Fiestas Patrias-t, az ország legfontosabb nemzeti ünnepét. Az első nap Peru függetlenségének 1821-es kikiáltására emlékszik, míg a második a perui állam és hadsereg megalapítását ünnepli. A kétnapos eseménysorozat során zászlók lengenek minden házon, katonai parádékat és tűzijátékokat rendeznek, utcai fesztiválok és élő zenék színesítik a hangulatot. A legtöbben ilyenkor utaznak, vagy családi körben ünnepelnek. A fővárosban, Limában, a leglátványosabb ünnepségek zajlanak. A hivatalos zászlófelvonás és az elnöki beszéd mellett látványos katonai felvonulás is tartozik a programhoz. A Fiestas Patrias az identitásról és a nemzeti büszkeségről is szól, Peru ilyenkor valóban önmagát ünnepli.
(Képek: Shutterstock)
