Grúzia tájai rendkívül változatosak, feltöltött alföldekkel, zárt medencékkel és állandó hóval fedett, ötezer méteres magashegységekkel egyaránt találkozhatunk. Az ország különleges természeti és történelmi öröksége folytán több ősi barlangvárossal is büszkélkedhet.
Ezek közül a leghíresebbek: Uplistsikhe városa, Vardzia barlangjai és a David Gareja kolostorkomplexum.
Uplistsikhe – Az Isten erődítménye
Uplistsikhe szó szerinti fordításban azt jelenti: Isten erődítménye. Grúzia közepén, a Mtkvari (Kura) folyó sziklás bal partján épült háromezer évvel ezelőtt. A várost a legenda szerint Uplos, a grúzok mitológiai hőse alapította, akinek neve urat jelent a grúz nyelvben. Uplistsikhét tartják az ország legrégebbi városának, amely a kereszténység előtti időkben vallási központként, kultikus pogány szentélyeként működött.
Teljes városkomplexum a barlangüregekben
Fénykorában több, mint 700 barlangi építményt foglalt magába, melyek közül mára körülbelül 150 maradt fent. Templomokat, köz-és lakóépületeket, erődöket vájtak itt a sziklába, emellett kutakat és szennyvízelvezető csatornákat is létesítettek. A folyóhoz egy titkos alagút vezetett le, amely jelenleg is látogatható. A várost a sziklában kialakított fal és egy ásott védőárok védte, a délkeleti főkapunál pedig felvonóhíd épült.
337-ben, a kereszténység államvallássá válása után összeütközés alakult ki a pogány Uplistsikhe és az első keresztények között. A város papjait elüldözték, az építmények egy részét lerombolták és felégették. A két fő pogány templom helyén keresztény templomok épültek, melyek közül az egyik bazilika ma is tökéletes állapotban van.
Grúzia földalatti fővárosa
A 8. századtól muszlim hódítók törtek az országba, elfoglalták a fővárost, Tbiliszit. Ekkor Uplistsikhe lett a megmaradt ország központja, mint egy kétszáz évre. Lakossága megközelítette a húszezer főt.
Uplistsikhét végül a mongol hordák pusztították el a 13. században. Hulagu, Dzsingisz kán unokájának hadjárata során az erődítményeket lerombolták és több mint ötezer szerzetest öltek meg. Ugyanakkor a bazilikát nem pusztították el, így ez a mai napig működik és látogatható, akárcsak a barlangok, az egykor nyüzsgő ősi város maradványai is.
Uplistsikhe 2007 óta szerepel az UNESCO világörökségi helyszíneinek jelöltlistáján.
Térkép: Uplistsikhe
Bővebb információ: georgiantravelguide.com
Vardzia – barlangba vájt kolostorok
Vardzia barlangvárosát Grúzia déli részén, a török határtól körülbelül tíz kilométerre, a Mtkvari (Kura) folyó bal partján vájták az Erusheti-hegy magas sziklafalába. Építője, a 12. században élt III. György király eredetileg védelmi erődítménynek szánta, a szeldzsuk-török és a perzsa hadak állandó fenyegetésével szemben. A város végső formáját III. György lánya, a grúzok legendás királynőjének, I. Tamar idejében nyerte el. Ez volt a grúz reneszánsz időszaka.
Fürdők, pékségek és borászat a sziklában
Tamar királynő csatában győzte le Grúzia összes muzulmán ellenségét és rég nem látott békét hozott az országnak. Vardzia ekkor vált fontos vallási és kulturális központtá: az erődítményből erődített kolostorkomplexum lett.
A város ötszáz méter hosszan, több szinten húzódik a sziklafalban, és több száz barlangot, köztük 15 kolostort és 25 borospincét foglal magában. Vardzia eredetileg ötvenezer embernek biztosított lakhelyet. Pékségek, fürdők működtek a barlangokban. A legfontosabb kolostor, a Szűz Mária mennybemenetelének temploma jelentős falfestménysorozattal rendelkezik.
A kincses barlangok kifosztása
1551-ben a várost I. Tamáz iráni sah kifosztotta. Ekkor vitték el a főtemplom féltett Mária-ikonját, az összes arannyal és minden más mozdítható kinccsel együtt. 1578-ban az oszmánok következtek, akik elvitték azt, amit a perzsák hátrahagytak. A szerzeteseket lemészárolták, aki pedig életben maradt, az Grúzia belső vidékeire menekült. Vardzia ekkortól lakatlanná vált.
A szovjet megszállás alatt a várost turisztikai célponttá fejlesztették, majd 1989-ben II. Ilia pátriárka megáldotta a kolostorokat és az egyházi élet újra megindult az ősi falak közt.
Vardzia 1999 óta pályázik az UNESCO Világörökségi Helyszín címének elnyerésére.
Térkép: Vardzia
Bővebb információ:georgiantravelguide.com
David Gareji – királyok menedéke
Tbiliszitől 70 kilométerre délkeletre, a Gareji-hegy kopár lejtőin találjuk David Gareji barlangvárosát. A sziklába vájt, hatalmas komplexumot a 6. században alapította Gareji Dávid asszír szerzetes, aki tizenhárom társával érkezett az országba.
Szuterén, korlátlan bővíthetőséggel
Az eredetileg csak néhány helyiségből és kolostorból, kápolnából álló települést Dávid atya tanítványai, majd azok tanítványai faragták és fejlesztették tovább. A 9. században pedig egy legendás grúz szent, Ibériai Hilarion irányítása alatt fejlődött azzá a több ezer szerzetesi cellából, lakótérből és hét kolostorból álló komplexummá, amilyennek ma is láthatjuk.
Királyi arcképcsarnok
Ezek a kolostorok a grúz királyi és nemesi családok kedvelt pihenőhelyei voltak. A barlangok falai a hajdani uralkodókat ábrázoló freskókat őriznek. Az 1265-ös mongol támadás David Garejit is elpusztította, de a későbbi királyok visszaállították a város eredeti állapotát.
Szovjet katonai gyakorlótér a kolostorokban
A szovjetek bevonulása után a kolostorokat bezárták, a szerzeteseket elüldözték. A szovjet–afgán háború éveiben a területet a Vörös Hadsereg gyakorlótérként használta, ami komoly tiltakozás-sorozatot indított. Tízezren tüntettek Tbiliszi utcáin, és egy csoport diák éhségsztrájkba kezdett a kolostornál. Ennek hatására a hadsereg végül levonult a területről.
A kolostor ma is aktív, és népszerű turisztikai és zarándokhelyként szolgál.
Térkép:David Gareji
Bővebb információ: georgiantravelguide.com
Kapcsolódó cikkek:
Ezért utazz Grúziába
A szocializmus meghökkentő építményei
Eldugott európai települések, melyeket egyszer látnod kell!
A szvánok, és az ellenállás völgye
Ha felkeltette az érdeklődésedet Jordánia, nézd meg a WanderWell utazási ajánlatát:
Grúziai körutazás és A Kaukázus mélyén
