Erdély vidékei számos természeti csodát rejtenek. A magas havasokban kiváló úti célokat találnak maguknak a hegyek szerelmesei. Az évszázados falvak és városok kulturális kalandozásokra hívnak. Azonban bőven akad látnivaló a föld alatt is. Barlangok, bányák, vulkanikus hasadékok őrizgetik nem mindennapi kincseiket. Az alábbiakban Erdély néhány mélyben rejlő vidékére látogatunk el.
Parajdi sóbánya
Parajd az erdélyi Sóvidék egyik leghíresebb települése. A Székelyföld e tájegysége sok évszázados múlttal rendelkezik a sóbányászat területén. Már a római időkben is bányásztak itt a fehér aranyból, mely nem csak ételízesítőként, de a kereskedelem fontos csereeszközeként is szolgált egykoron. A parajdi sótömb Európa egyik legnagyobb kitermelhető sókészlete, mely 2700 méteres mélységig hatol a föld alá. A sós levegő jótékony hatása az ókor óta közismert. Légzőszervi betegségek, fertőzések, asztma és stressz esetén a friss tengeri szellő csodákra képes. A 19. század óta tudott, hogy a sóbányák levegője szintén gyógyító erővel bír. Parajdon a bánya mínusz 50. szintjén, nagyjából 120 méter mélyen alakítottak ki gyógyító és látogató központot, ahová autóbusszal lehet leutazni. A hatalmas, kivilágított csarnokok olyanok, mintegy földalatti város. Játszótér, mozi, étterem, kápolna, kiállítótér, mini kalandpark és még néhány rekreációs lehetőség várja a látogatókat. Ha el akarjuk kerülni a tömeget, érdemes inkább a tavaszi, illetve az őszi hónapokat választani, mert nyáron akár 3000 ember is megfordulhat itt naponta. Ha szeretnél jegyet vásárolni, itt megteheted.
Tordai sóbánya
A Kolozs megyei Torda városában található sóbánya egészen szürreális helyszín. A Michelin útikalauz háromból két csillaggal díjazta e föld alatti látványosságot. Bár Tordán már közel 90 éve nem folyik kitermelés, a bánya tárnái egyre növekvő érdeklődésre tartanak számot. A 2008-2010 között felújított és átalakított földalatti város tartogat néhány meglepetést. A Visszhangok termében a hang akár hússzor is visszaverődhet a kacskaringós járatokból, a 90 méter belmagasságú Mária Terézia-tárnában sóvirágok nyílnak a sóvízesés mellett, ahol akár csónakázhatunk is a néhol hat méter mély földalatti tavon. A Rudolf-tárna amfiteátrumában előadásokat, koncerteket és filmvetítéseket rendeznek, és itt forog körbe a világ egyetlen földalatti óráskereke. A tordai sóbánya ezeken kívül még számos sportolási, pihenési és gyógyulási lehetőséget kínál a látogatóknak. A tárnák szépsége és különleges atmoszférája miatt azoknak is megéri ellátogatni ide, akik egyébként nem szeretik a vidámparkszerű kikapcsolódásokat. Részletekért látogass el a sóbánya weboldalára.
Verespataki aranybánya
Az arany maga a gazdagság és a hatalom. A birtoklásáért folytatott küzdelem az ősidők óta lázban tartja az emberiséget. Erdély hegyei számtalan kincset rejtenek. Közülük az egyik leghíresebb és leghírhedtebb a verespataki (Roșia Montană) aranybánya. Verespatak igazi bányász település, már a rómaiak is vésték és őrölték itt a köveket a romolhatatlan fém megtalálásának érdekében. A becslések szerint közel 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst rejtőzik itt a mélyben, melynek kinyerésére egy nemzetközi vállalkozás alapult a közelmúltban. A bányászathoz olyan ciános technológiát kívántak alkalmazni, mely kipusztította volna az életet egy több, mint 16 négyzetkilométeres területen. Több település, köztük a sokszázados múltú Verespatak is áldozatul esett volna. A bányavállalat jóval áron felül, egyesével vásárolta fel a lakóházakat, hogy így bírja elköltözésre az itt élőket. Azonban komoly nemzetközi összefogással, közel két évtizedes küzdelemmel, úgy tűnik, végleg sikerült megállítani a projektet. A régi bánya kacskaringós tárnáiba 150 lépcsőfok vezet le, ahol egy múzeum is található. A sziklafalakban futó aranytelérek látványa különös érzéssel tölti el az ide látogatókat.
Aranyosfői jégbarlang – Erdély
Az Erdélyi-szigethegységhez tartozó Bihar-hegység legkülönlegesebb látnivalója az Aranyosfői (Szkerisórai) jégbarlang. A legenda szerint régen egy sárkány lakott a járatokban, aki a gajnai leányvásárról mindig elrabolta a legszebb menyecskéket. A különös föld alatti jégformák az ő palotájának a maradványai. A barlang 1165 méteres magasságban nyíló bejáratát Belényes, Felsőgirda (Gârda de Sus) felől érkezve, egy keskeny betonút végén található parkolóból gyalogosan érhetjük el. A belépőjegy megváltása után vaslépcsőkön mászhatunk le az 50 méteres mélységbe. A barlangban található 75000 köbméternyi jég nagyjából 3500-4000 éves. Köszönhetően a különleges geológiai elhelyezkedésnek, az évi átlaghőmérséklet nulla fok alatt van. A járatok és termek egy része nem látogatható, azonban a bejárható helyszínek, mint például a Nagyterem, Templom és az Előcsarnok lenyűgözőek. A fentről lelógó és alulról felfelé növő jégcseppkövek látványa valóban azt a hatást kelti, mintha egy különös, elvarázsolt palotában járnánk. Érdemes melegen öltözni és fejlámpát vinni.
Torjai Büdös-barlang
A Kovászna és Hargita megyék határán fekvő Torjai-hegységben, Bálványosfürdő üdülőtelep mellett eregeti magából bűzös gázait a torjai Büdös-barlang. A mélyben zajló vulkáni tevékenységnek köszönhetően ez Európa legnagyobb mofettája. A barlang nem természetes úton jött létre, eredetileg egy hajdani kénbánya elhagyott tárnája volt, melynek bejáratát a 19. század végén alakították át. A mofetta, vagyis gázfürdő főként szén-dioxidból áll, de tartalmaz kén-hidrogént is, és ennek köszönheti szúrós, kellemetlen szagát. A Büdös-barlang most valójában egy 14 méter hosszú üreg, melynek falára a felszivárgó gázokból terméskén rakódik ki. Mindig figyelni kell a gáz szintjére, mert belélegezve könnyen fulladáshoz vezethet. Éppen ezért a mélyebben fekvő járatok nem látogathatók. Azonban az erekre nagyon jó hatással van a vulkáni gáz, érszűkület, reuma és más mozgásszervi betegségek esetén hatékonyan alkalmazható. A torjai Büdös-barlang igazi száraz fürdő, melynek gyógyhatását évszázadok óta ismerik és használják a helybéliek.
A cikket Gueth Péter, a WanderWell túravezetője írta.
