Bhután: Egy ország, ahol a gazdaság alapja a növekvő boldogság

Banner helykitöltő
- ideiglenes -
A bejegyzést írta: Gueth Péter

Bhután külvilágtól elzárt földjén még töretlenül élnek az ősi buddhista hagyományok. A lakosok számára a természettel való harmónia és a közösségek ápolása még fontosabb, mint a kapitalista konzumizmus által felkínált csecsebecsék hajszolása. Éppen ezért az ország jólétét sem a GDP-vel, hanem a Bruttó Nemzeti Boldogság mértékével határozzák meg.

Bhután filozófiája a lassú életek egymásutánja

A Kína és India közé ékelődő, nagyjából fél magyarországnyi Bhutánt a Himalája keleti vonulatainak 7000 méteres csúcsai fogják közre. Földrajzi adottságai miatt jórészt izolálva létezett hosszú évszázadokon át. A bhutániak sokáig úgy vélték, hogy a hegyeken túl talán már nincsenek is emberek, így nekik van a legjobb dolguk a világon, mert szép helyen és bőségben élhetnek. Bár a szomszédos Tibettel és Indiával adódtak konfliktusaik az idők során, a nyugati hatalmak nem háborgatták őket, így Bhután földje sohasem lett gyarmati terület.

Bhután kultúráját alapjaiban határozza meg a buddhizmus, melynek tanai a 7. században jelentek meg a sziklaormokra épült erőd kolostorokban. A vidéken ekkor Szongcen Gampo tibeti király uralma alá tartozott, akit a tibeti buddhizmus megalapítójának is tartanak. Hozzá kötődik a tibeti nyelv és írás rendszerbe foglalása is. Bhután szanszkrit eredetű fogalom és azt jelenti, hogy: “Tibet vége”, ami a két ország kulturális összetartozását is jelzi. Ám az ország neve bhutáni vagyis dzongkha nyelven: Drukjul, ami Sárkány Országot jelent.

Bhután Ázsia egyik utolsó buddhista királysága. A bhutániak a létezést hosszú, testet öltések láncolatán keresztül áramló folyamatnak tekintik, melyet a karma törvénye szabályoz. Ennek köszönhető, hogy Bhutánban lassabban, ráérősebben folyik az élet, hiszen nem kell mindent egyszerre megvalósítani. Ami nem sikerül most, az majd megvalósul egy következő életben. Nem érdemes kapkodni, hiszen a halál csak az átmenet egy új kezdetbe. A bhutániak felfogása így szöges ellentétben áll a nyugati gondolkodással, melyet erősen áthat a karriervágy és a halálfélelem.

Távol a globalizációtól: Bhutánban csak nem régóta van tévé és internet 

Bhután külvilágtól való elzárkózása nem pusztán a földrajzi adottságok, hanem tudatos politikai döntés következménye. Így próbálják a globalizáció káros hatásait távol tartani. Az országba 1974-ig nem léphetett be külföldi turista, az úthálózatot a hatvanas évekig nem fejlesztették és egészen 1999-ig nem volt engedélyezett a televízió és az internet használat.

A kormányzat aktívan foglalkozik a környezetvédelemmel és a fenntartható fejlődéssel, így csak akkor engednek utat egy új vállalkozásnak, ha teljesen meggyőződtek arról, hogy az előnyökön túl, annak káros hatásait is kezelni tudják. Ennek következményeképpen az ország nagyjából 70%-át borítja olyan összefüggő erdő, ahol az állatok szabadon vándorolhatnak a legtávolabbi pontok között is. Összesen öt nemzeti park gondoskodik arról, hogy a jövőben se változzon ez az arány.
Bhutánt Tibet füveskertjének is nemvezik, mert sokféle gyógynövény terem errefelé. Az állami támogatású természetgyógyászat nagyrészt tibeti jellegű, mely kínai és indiai hatásokkal keveredik.

Bhután egy fiatal királyság, mely épp demokráciává válik

Bhután korai történelme a Himalája hegyeit borító sűrű homályba vész. Területe fölött sokáig kisebb-nagyobb hadurak rendelkeztek, a mostani királyság csupán 1907-ben alapult. Ám ez a fiatal dinasztia máris átmenetben van a demokráciába. Az átalakulás nem alulról jött kezdeményezés, mint oly sok helyen a világban, hanem az uralkodók tudatos döntése.

A királyt Druk Gyalponak nevezik, ami Sárkánykirályt jelent. A Bhutáni Királyság hivatalos államformája alkotmányos monarchia, már legálisak a politikai pártok, már van parlamentje, és 2008-ban megtartották az első választásokat is. A jelenlegi Sárkánykirály Dzsigme Keszar Namgyal Vangcsuk, Massachusettsben, és Oxfordban végzett. Otthona, a bhutáni kormányzat központjául is szolgáló Tasicsödzong erőd kolostor csupán egy szerényebb palota, a luxus mellőzésével.

Bhután saját mérőszáma a Bruttó Nemzeti Boldogság

Egy ország prosperitását a GDP-vel szokás mérni nemzetközi viszonylatban. Diktátorok és különös kormányok furcsa szokása, hogy igyekeznek saját, alternatív valóság magyarázatokkal előállni. Vajon Bhután esetében milyen alternatívát lehet megismerni?

A Bruttó Nemzeti Boldogság (GNH: Gross National Happiness) egy olyan mérőszám, amely nem pusztán az anyagi javakat, hanem a lakosság életminőségét és megelégedettségét hivatott jelezni. A Bruttó Nemzeti Boldogság négy alappillére a következő: fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés; környezetvédelem; kultúra megőrzés és népszerűsítés; jó kormányzás.

A méréseket a GNH Bizottság feladata elvégezni. Néhány évente kérdezőbiztosok járják be Bhután minden zegzugát, hogy az orvostól, a városi üzlet tulajdonoson és a teherautósofőrőn át a falusi kecskepásztorokig mindenkit kikérdezzenek. A boldogság ügynökei által gyűjtött adatokat aztán összegzik és kielemzik. A bhutáni kormányzat kizárólag ezeknek a figyelembevételével hozhat stratégiai döntéseket és indíthat új fejlesztéseket. Bár a GNH index folyamatosan emelkedik és már bőven 90% feletti értéket mutat, az ENSZ éves felmérése (World Happiness Report) alapján Bhután csupán a 97. helyen szerepel a világ 156 országát rangsoroló boldogság listán.

A mosoly mögött a valóság ezernyi szomorú arca

Bhután lakossága sem etnikai sem vallási értelemben nem homogén. A legnagyobb kisebbséget a nepáliak alkotják, akik a 777 ezer fős népesség 25%-át teszik ki. A lakosság 75%-a buddhista, de van egy jelentős, 22%-os hindu és egy parányi 0,5-1%-os keresztény és muszlim kisebbség is.

A bhutáni kormányzat a 80-as években meghirdette az egy nemzet, egy nép elvet, mely a kisebbségek erőszakos asszimilációját tűzte ki célul. Kötelezővé tették a bhutáni dzongkha nyelv használatát, közös viselkedési és öltözködési szabályokat vezettek be. Az ország nepáli kisebbségére betolakodóként tekintettek, akiket megfosztottak az állampolgárságuktól és igyekeztek elüldözni. Jelenleg még közel 70 000 bhutáni születésű nepáli él külföldi menekülttáborokban, de az országban maradottak se kapták vissza az állampolgárságukat. A vallási kisebbségeket a hivatalos állami tolerancia ellenére rendszeresen üldözik és zaklatják. Bár az ország a 90-es években jelentősen változtatott politikáján, a problémák továbbra is adottak.

Füveskert csak másképpen

A marihuána őshonos Bhutánban, ám azt jellemzően a disznóknak adták táplálékul. A televízió és az amerikai filmek hatására azonban egyre többen fedezik fel a kender alternatív felhasználási lehetőségeit, ami komoly társadalmi problémákhoz vezet. Ezen az se sokat segít, hogy Bhutan lett a világ első országa, ahol 2010-ben betiltották a dohánytermékek forgalmazását és a dohányzást a közterületeken.

Bár az egészségügyi ellátások színvonala sokat javult és hagyományos természetgyógyászat mellett már a modern medicina is elérhető Bhutánban, számos új kockázati tényező akad. A korábban ismeretlen töménységű import szeszesitalok az alkoholizmus növekedéséhez vezetnek, amint a külföldi édességek is a cukorbetegség viharos terjedését okozzák az országban.

Bhután a világ legnehezebben megközelíthető országa

Bhután csodálatos erőd kolostorai és lenyűgöző tájai mágnesként vonzzák a turistákat, ám az országba bejutni kalandos vállalkozás. Minden Bhutánba igyekvőnek egy helyi utazási irodán keresztül kell vízumot igényelni, melynek napidíja jelenleg 100 USD. Erre jön még rá a kötelezően megszervezett körutazás, mert Bhutánban nem lehet csak úgy szabadon jönni-menni.

Ha a papírok rendben vannak és a kisebb vagyon is ki lett fizetve a vízumra, akkor még hátravan a landolás a paroi nemzetközi repülőtér betonjára. Bhután a Himalája égigérő csúcsai között fekszik, így jól megközelíthető kifutópályának való sima felület szinte alig akad. Jelenleg a világon nagyjából egy tucat pilóta rendelkezik megfelelő képesítéssel arra, hogy a Sárkányok Országába repítse a kalandorokat. A nemzeti légitársaság a Druk Air járatain minden bizonnyal nagy a “drukkolás” az utolsó kilométereken, amikor a gép billegve suhan át az erdők, folyók, buddhista kolostorok, szegényes viskók, épülő gyárak és a szélben lobogó imazászlók százai felett.

Banner helykitöltő
- ideiglenes -

Hasonló cikkek