Bali a folyamatos készülődés szigete. A balinéz ünnepek bonyolult rendszere két egymástól eltérően működő naptárrendszerre épül, melyet kiegészít még a nemzetközileg használt gregorián naptár.
Nyepi – a balinéz újév
A Nyepi (magyarosan ejtik: nyepi), a balinéz újév ünnepe, melyet a Csend Napjának is neveznek. A Nyepi lényege, hogy Bali szigetét meg kell tisztítani az ártó gonosz szellemektől és démonoktól.
Az ünneplés Nyepi előtt 3-4 nappal kezdődik a Melasti ceremóniákkal. Ennek során Bali településeiről csoportos zarándoklatok indulnak a sziget tengerparti templomai felé, hogy ott a résztvevők mind fizikailag, mind lelkileg megtisztuljanak. Bambuszokból, pálma- és banánlevelekből, virágokból, zöldségek és gyümölcsök kombinációjából aprólékosan elkészített, látványos áldozati felajánlásokat visznek magukkal. A tengerpartok ilyenkor megtelnek hófehérbe öltözött imádkozó balinézekkel.
Nyepi előestéjén tartják az Ogoh-ogoh fesztivált, mely az ünnepkör leglátványosabb eleme. A falvak és városi lakóközösségek papírból, bambuszból több méteres színes, díszes szörnyfigurákat készítenek, melyek a szigetre veszélyes ártó démoni erőket reprezentálják. Az ünnepség során ezekkel az Ogoh-ogoh figurákkal vonulnak fel ritmusos gamelán zene kíséretében. Minél nagyobb és rémisztőbb egy szörny, annál nagyobb az ujjongás. Este aztán ezeket a papír démonokat tűzre vetik és elégetik, így tisztítva meg Balit minden gonosz erőtől.
Nyepi a Csend Napja
A következő nap az új év, vagyis Nyepi napja. Ekkor Bali szigete elnémul. De nem csak az előző esti karnevál mámoros hangulata miatt üresek az utcák. A balinézek úgy tartják, hogy ekkor a gonosz démonok szabadon repkednek Bali szigete felett. De ha nem találnak senkit az utcákon, nem ég tűz sehol, nem hallatszik hangos zeneszó se, akkor a démonok azt hiszik, hogy lakatlan terület felett járnak, és inkább továbbállnak. Ha véletlenül mégis emberekre bukkannának valahol, akkor rögtön célba vennék és megszállnák őket.
Nyepi napján ezért tilos kilépni a házból, hangosan beszélni, tévét vagy rádiót bekapcsolni. Csak a mentők és a tűzoltók kelhetnek útra, ha a szükség úgy hozná. Ezek a tiltások a Balira látogató külföldiekre is érvényesek, így ők se hagyhatják el a szállásuk zárt tereit.
A balinéz újév ünnepe rendkívül látványos, különösen az Ogoh-ogoh szobrok felvonulása és elégetése, ám érdemes vele előre számolni, mert ha váratlanul ér minket a kötelező ünnepi karantén, az akár teljesen keresztülhúzhatja a számításainkat. Nyepi napján teljesen leáll az élet Balin, még a nemzetközi repülőtér se fogad, illetve indít járatokat.
Ezt a balinéz ünnepet a saka kalendárium alapján számolják ki, így minden évben más napra kerül ahhoz hasonlóan, mint a mi húsvétunk és pünkösdünk. Jellemzően március hónapban ünneplik meg.
Bővebb információ itt található.
Nyepi a következő években:
2024. március 11.
2025. március 29.
2026. március 19.
2027. március 8.
2028. március 26.
Galungan és Kuningan
A balinéz ünnepek között a Galungan és Kuningan szorosan összekapcsolódnak, mint nálunk a húsvéti ünnepkör egyes napjai. Ezt az ünnepsort a 210 napos pawukon kalendárium alapján számolják. E szerint az év tizenegyedik 7 napos hetének (ciklusának) negyedik napján kezdődik. Vagyis 365 napos naptári évben számolva évente kétszer is megtartják.
A Galungan a jó (dharma) győzelmét ünnepli a gonosz (adharma) fölött, illetve az ősök szellemének megérkezését leszármazottaik családi körébe. Galungan alkalmával a balinézek hazalátogatnak szülőfalujukba, hogy együtt lehessen a nagy család. A családi ősöknek felajánlásokat készítenek, hogy jól érezzék magukat hajdani otthonaikban. A hangulat valamelyest emlékezetet a mi karácsonyunkra. Finom ételeket készítenek, disznót vágnak, virágokból, pálmalevelekből, hajlékony bambuszból nagy műgonddal hosszú penjorokat készítenek, melyek elsőre talán zászlóra, illetvehajlékony horgászbotra emlékeztetnek. A penjor a jóllét szimbóluma Balin és a házak, üzletek, intézmények templomok bejáratai elé állítják fel.
Tíz nappal Galungan után következik Kuningan. Ekkor a balinézek sárga rizsből készítenek áldozati felajánlásokat Sang Hyang Widhi Wasa tiszteletére, aki a balinéz hindu hiedelemvilág szellemek, démonok és istenek fölötti legfelsőbb létezője. Ezen a napon búcsút vesznek a család őseinek szellemeitől, akik visszatérnek csillagvilágon túli mennyei otthonukba.
Galungan és Kuningan ünnepe kiemelten fontos a balinéz családok életében. Bár részben megáll a hétköznapi élet az ünnep tíz napja alatt, de aggodalomra semmi ok. Sok üzlet, étterem, kifőzde, különösen a turisták által látogatott helyeken zavartalanul üzemel.
Galungan és Kuningan ünnepek a következő években:
2024. február 28. – március 9.
szeptember 25. – október 5.
2025. április 23. – május 3.
november 19. – november 29.
2026. június 17. -június 27.
2027. január 13. – január 23.
augusztus 11. – augusztus 21.
2028. március 8. – március 18.
október 4. – október 14.
Odalan – a templomok születésnapja
A balinéz közösségek életében az egyik legfontosabb ünnep a saját templomuk születésnapja. Mivel településenként legalább három templom található Balin, így elég sok templomünnep zajlik az év minden napján. A sziget fontosabb, központi templomainak születési ünnepe természetesen nem csak a szűk lakóközösséget, de egész Balit is érinti.
Odalan ceremóniából van a legtöbb a szigeten, ezek a leggyakoribb balinéz ünnepek. Ekkor a templomot kitakarítják, feldíszítik és művészien elkészített áldozati felajánlásokat visznek az istenségeknek. A hangulatot a csengő-bongó gamelán zene, a tradicionális tánc és az esti árnyjátékszínház, a wayang tovább fokozza.
Saraswati és Pagerwesi ünnepek
Ezt a két, egymáshoz kapcsolódó ünnepet is a pawukon naptár szerint számolják, tehát akár évente kétszer is előfordulhatnak.
Saraswati a művészetek, a bölcsesség és tudás istennője a hindu vallás szerint. Ezen a napon ő érkezik meg Bali szigetére, hogy felkínálja javait a hozzá imádkozóknak. A balinézek ezen a napon gyakran szent szövegeket olvasva mélyülnek el az istennő adományaiban.
Pagerwesi négy nappal követi Saraswatit. Ez az ünnep a lélek felvértezésének és megerősítésének az ünnepe. Bali lakói ekkor Sanghyang Paramesti Guru istenséghez imádkoznak, aki a rossz és a gonosz erők elhárítója, illetve abban segít, hogy az emberek mikén kormányozzák életüket a helyes irányba.
Siwaratri – aszkézis az engesztelésért
Ez az ünnep Sivához, a balinéz hindu vallás központi istenségéhez kapcsolódik. Siva a pusztító és újrateremtő, aki az élet nagy átalakulásait reprezentálja. Az általa képviselt bölcsesség: pusztítás, lebontás nélkül nincsen új kezdet, új élet.
Siwaratri ünnepe szintén a pawukon kalendáriumhoz kapcsolódik és éjszaka tartják. Ez az önvizsgálat ünnepe. Ekkor a balinézek gyakran egész napos teljes böjt után egész éjjel meditálnak illetve imádkoznak. Az ünnep a bűnök megbánásáról és a bocsánatkérésről szól. Habár az elkövetett vétkeket meg nem történtté tenni nem lehet, de aki kitartóan kéri, az talán elnyerheti a bűnbocsánatot.
Újhold és Telihold ünnepek Balin
Ezt a két ünnepet a saka naptár szerint minden hónapban egyszer – egyszer tartják meg. A legismertebb újhold ünnep az évben a Nyepi. Az újhold napjain a balinézek a templomokba mennek imádkozni Suryához, a napistenhez. Arra kérik, hogy világítsa be fényével negatív gondolataikat és életük sötétebbik felét, hogy rálássanak hibáikra és el tudják ezeket fogadni.
A telihold ünnepe a teljesség megéléséről szól. Ekkor a balinézek virágokból és gyümölcsökből készítenek felajánlásokat készítenek és úgy látogatnak el az imádság színhelyire. Teliholdkor Chandra holdistenhez fordulnak, hogy az ő fénye emlékeztesse őket saját belső fényükre. A balinézek a vetés és ültetés műveleteit gyakran a telihold idejéhez igazítják.
Eka Dasa Rudra – a legnagyobb ünnep
Eka Dasa Rudra jelentése: tizenegy Rudra. Rudra a hindu vallásban a pusztító vihar istene. A tizenegy pedig a balinéz kultúrában a teljesség, a mindenhatóság szimbolikus száma. Rudra isten nem önálló figura, hanem Siva isten pusztító alakjának megtestesítője. De ez a pusztító erő nem gonosz, hanem az élet szükségszerű velejárója. Abból a mély bölcsességből és felismerésből fakad, hogy pusztulás, lebontás nélkül nem lehetséges az új kezdet. A nagy átalakulás, az elmúlás az élet része, melyre minden halandónak emlékeznie kell. Az Eka Dasa Rudra a balinéz ünnepek között igazi ritkaság, hiszen száz évente egyszer tartják meg. Rendkívüli, akár több éves előkészületek zajlanak, hiszen általában nincs már olyan élő, aki az előző ünnepet látta volna, így az ősi, lontár pálma levelekre írott szövegeket újra értelmezni kell. A hosszú és bonyolult rituálésorozat Bali minden lakóját igénybe veszi. Legutoljára 1979. március 28-án tartották meg.
Balinéz ünnepek 1. Elméleti és gyakorlati tudnivalók utazóknak
Írta: Gueth Péter
a WanderWell túravezetője
További cikkek a témában: A mindenség rendje Balin – a balinéz világkép alapjai
A felkeltette az érdeklődésedet Bali kultúrája, böngészd át a WanderWell utazási ajánlatait:
Bali & Nusa Penida
Indonézia: Bali, Jáva, Karimun
