1920-ban egy Jacobus Hermanus Brits nevű farmer az ökrével szántott a délnyugat-afrikai Hoba West farmon, amikor hangos fémes csikorgás tört fel az eke alól. A Föld eddigi legnagyobb vasmeteoritjára talált rá, ami azóta is ugyanazon a helyen van, ahol akkor az eke beleütközött.
Hatvan tonnás tömege minden elmozdítására vonatkozó próbálkozást megakadályozott, pedig nem tűnik nagynak. A 82%-ban vasat, 16%-ban nikkelt, és egy kevés kobaltot tartalmazó fémdarab átlagosan egy méter vastag sincs, és valamivel kevesebb, mint 3 méteresek az oldalai.
A megtalálása is pusztán a szerencse műve volt, ugyanis becsapódáskor nem keletkezett jelentős kráter – legalábbis nem abban a földben, ahova esett. A vizsgálatok szerint a Föld légköre lassította le annyira, hogy ne legyen végzetes a becsapódás. Az is lehet, hogy ezt a vidéket akkoriban jégréteg fedte, és a jégben keletkezett kráter. Mindenesetre az alacsony beesési szögből, a párszáz méter per másodperces sebességből azt számolták ki, hogy a kráter legfeljebb 20 méter átmérőjű és 5 méter mély lehetett, amit gyorsan el is tüntetett az erózió.
Ne hagyd ki az országról készült átfogó tudástárunkat! Tapasztalt utazók hiteles és hasznos információi. Minden, amit Namíbia kapcsán tudni érdemes a látnivalókról, kultúráról és szafarikról. Megnézem!
Becslések szerint körülbelül 80 ezer évvel ezelőtt került a földbe, hogy aztán száz évvel ezelőtt az ember kiássa, farigcsálja, majd bemutassa a közönségnek. A megtalálása utáni egy évtizedben senki sem tudott az új felfedezésről, annyira távoli volt mindentől, míg 1929-ben egy holland csillagász Willem Luyten cikket nem írt róla egy dél-afrikai újságnak. A namíbiai föld azonban nemcsak vasmeteoritot rejtett az idők során. A sivatagban, a vasúti sínek mellett egy munkás például gyémántot talált 1908-ban, és ezzel ki is tört a gyémántláz Lüderitz környékén.
A meteoritgyűjtők szent gráljai
Hogy az emberek ne vandálkodják szét, nemzeti emlékművé nyilvánították már 1955-ben. A 80-as évektől kezdve látogatható is, miután a föld akkori tulajdonosa a kormánynak adományozta a helyszínt, benne a mozdíthatatlan vasdarabbal.
A namíbiai Grootfonteintől húsz perc, és az Etosha Nemzeti Parktól három óra autózásra található meteorit megér egy hosszú vezetés után fél óra megállást. Maga a látnivaló egy pár méteres fémtömb egy háromszintes mini amfiteátrum közepén, amit néhány dollárért nézhetünk meg. De lenyűgöző a története, és a felszíne rengeteg, részben elvetélt csonkítási kísérletről tanúskodik. Ami nem is csoda, egy 60-as években történt barbár fűrészelés a beszámolók szerint három-négy órán át tartott. Egykor levágott darabjai ma a meteoritgyűjtők szent gráljai.
Legutóbb 2021-ben árvereztek egy egy nem egészen 3 kilós darabot majdnem 60 ezer dollárért. A meteoritgyűjtés amúgy sem olcsó hobbi. A leggyakoribb, legkisebb darabokért is mélyen a zsebbe kell nyúlni, legalább 5-10 ezer dollárig egy 200 grammos példányért.
Hasonló vasmeteorit méretben és jelentőségben nincs még egy a Földön. A második legnagyobb darab körülbelül fele akkora tömegű (ez a Cape York nevű meteorit 31 tonnás darabja, az Ahnighito), amelyet az Amerikai Természettudományi Múzeumban őriznek, valamint a Campo del Cieloi meteoroknak a legnagyobbja, a 31 tonnás Gancedója Argentínában. A Hoba a bolygónk felszínén az ismert legmasszívabb természetben előforduló vasdarab (valójában ferronikkel).
(Fotók: Shutterstock)
