A Kanári-szigeteken nemcsak a turizmus, hanem a kulturális élet is pezsgő, ami a helyi lakosság sokszínű hátterének köszönhető. Minden szigetnek megvannak a maga helyi ünnepei, de nemzetközi szintű rendezvényeknek is helyet ad a régió. Például itt tartják a világ második legnagyobb karneválját. Mutatjuk a Kanári-szigetek ünnepei közül a legizgalmasabbakat.
Romerías, avagy ünnepi zarándoklatok
A romerías egy gyűjtőnév a szigeteken tartott különböző zarándoklatokra. Katolikus ünnep, minden falu máskor tartja, és eredetileg a település közelében található hegyre, szent helyre, ereklyéhez zarándokoltak el az ott élők. Az ünnepen a résztvevők népviseletbe öltöznek, énekelnek, zenélnek, gyakran kézműveskedést, sporteseményeket is hozzáfűznek az eseményhez. A romerías minden településen az év fontos eseménye, és mindegyiknek megvan a maga helyi különlegessége, ételei, zenéje és hangulata.
A Santa Cruz de Tenerife-i Karnevál
Nem véletlen, hogy Santa Cruz de Tenerife testvérvárosa Rio de Janeiro. A Kanári-szigetek ünnepei közül Tenerifén rendezik a riói után a világ második legnépszerűbb karneválját. Minden év februárjában (és a húsvét időpontjától függően márciusában is) táncosok ezrei és látogatók milliói érkeznek Tenerife fővárosába, Santa Cruzba.
Ne hagyd ki az úti célról készült átfogó tudástárunkat! Tapasztalt utazók hiteles és hasznos információi. Minden, amit a Kanári-szigetek kapcsán tudni érdemes a látnivalókról, túrákról és ételekről. Megnézem!
Az egy hónapos karnevál legnagyobb felvonulása a Coso Apoteosis. A záróesemény az Entierro de la sardina, vagyis ,,a szardínia temetése”, amit hamvazószerdán tartanak. A hivatalos esemény mellett az utcán spontán minikarneválok is szerveződnek, és az egész város egy hatalmas, színes, ünneplő kavalkáddá változik.
Los Indianos, La Palma
Losi Indianosnak, vagyis indiánoknak nevezték a Kubába kivándorolt és onnan hazatérő kanári emigránsokat. A Kanári-szigetek ünnepei közt az ő ünnepük az azonos nevű Los Indianos, amit a farsangi (karneváli) ünnepségsorozat részeként tartanak minden évben La Palma szigetének fővárosában, Santa Cruz de La Palmában. A résztvevők fehérbe öltöznek, és az utcán zenére vonulva hintőporral, liszttel dobálják egymást. Na de hogy jön képbe a fehér por?
Erre több vélelmezett magyarázat is létezik, de a legvalószínűbb, hogy a gazdagok jellemzően fehér bőrűek voltak, és a hintőporral történő púderezéssel lehetett fehéríteni a bőrt. Ha az eredete múltba is vész, az biztos, hogy rendkívül szórakoztató, vidám és egyedi ez az esemény.
Fiesta de la Rama, Gran Canaria
A Gran Canaria szigetén található Agaete városában tartott gyönyörű ünnep eredete egészen az őslakosokig nyúlik vissza. A résztvevők a két városi zenekar muzsikájára táncolnak és vonulnak, miközben színes ágakat lengetnek a levegőben és az óceánt csapkodják vele. Ahogyan az őslakosok is tették esőért imádkozva az isteneik felé. A ma már katolikus színezetű ünnepséget minden év augusztus 4-én tartják, és a Havas Boldogasszony szentélyénél ér véget, ahol az ágakat felajánlják a vallásos képnek.
Másnap az ünnep vidám zarándoklattal folytatódik, amikor az ereklyét átviszik a Nuestra Señora de la Concepción templomba. Az ünnepi menetet kartonból készült nagyfejű figurákba öltözött résztvevők vezetik, akik nagy kezükkel pörögve csapnak le a tömegre és törnek át rajta.
Május 30, a Kanári-szigetek napja
A Día de Canariast, vagyis a Kanári-szigetek napját minden év május 30-án tartják, ugyanis 1983-ban ezen a napon volt az autonómmá vált Kanári-szigetek első parlamenti ülése. Ekkor ünneplik a hagyományokat, amiket az identitásuk részének éreznek, legyen az kézművesség, mezőgazdaság vagy gasztronómia.
Népviseletbe öltöznek, helyi dalokat játszanak és énekelnek, táncolnak. Május 30-án számos különböző rendezvényt szerveznek szerte a szigeteken haszonállat-bemutatótól kezdve a különféle vásárokon át a gasztronómiai fesztiválokig.
Corpus Christi, Tenerife
Tenerife történelmi városában, La Orotavában kiemelten fontos a hagyományőrzőknek ez a nap. Erre az alkalomra a városháza előtti téren, a Plaza del Ayuntamientón és több utcában homokból és virágokból készült képet készítenek. A különböző színű homokot a Teide környékéről gyűjtik, és hatalmas, az ünnephez kapcsolódó vallási témájú képet alkotnak belőle. Az Úrnapi körmenetre a helyiek népviseletet öltenek és az utcákat is díszbe öltöztetik.
Bajada de la Virgen de Guadalupe hajós körmenet, La Gomera
La Gomera szigetén ötévente rendezik a Guadalupei Szűz felvonulást. A legenda szerint hajósok egy Puntallana közeli barlangban ragyogó fényt láttak. Odaérve egy képet találtak a Szűzről, amit megpróbáltak magukkal vinni, de a hajók különös módon nem tudták elhagyni a partvidéket. A képet visszavitték a barlangba és később szentélyt építettek neki.
Az ünnepen ebből a szentélyből hajókon San Sebastianba, a sziget fővárosába viszik a képet. A menetet szépen feldíszített halászhajók kísérik. Ugyan a szent képet csak ötévente szállítják át a fővárosba, de a kegyhelynél minden év októberében megtartják a hajós körmenetet.
(Fotók: Shutterstock)
