A Cinco Chagas (Krisztus Öt Sebe) nevű portugál karakk 1594-ben süllyedt el az Azori-szigetek térségében. A roncsokat az aktív keresés ellenére még mindig nem találták meg. A hajó ettől még nem lenne különleges, hiszen az UNESCO szerint körülbelül hárommilió roncs hever a világtengerek mélyén, és ennek csak a töredékét találták meg a roncsvadászok, de a Cinco Chagas mérhetetlen mennyiségű kincset szállított.
Ennek értéke óvatos becslések szerint is meghaladja az egymilliárd dollárt. Ezzel egyértelműen ez a karakk a legkeresettebb hajóroncs a világon.
Kincsszállítás menetrend szerint
A Cinco Chagas a portugál Carreira da Índia, azaz az Indiai Armada egyik legnagyobb hajójaként közlekedett India és Portugália között. 1593-ban épült Goában. A feladata az volt, hogy aranyat, ezüstöt, drágaköveket, fűszereket és luxuscikkeket szállítson Lisszabonba.
Vasco da Gama 1498-as útja óta ez volt az egyik legfontosabb kereskedelmi útvonal. A hajók, jellemzően hatalmas karakkok (három vagy négy árbócos, ágyúkkal is jól felszerelt vitorlás hajók) évente egyszer közlekedtek itt. Minden évben rendkívüli mennyiségű arannyal és egyéb értékes árukkal rakodták meg őket, ami a Portugál Birodalom legfontosabb bevételi forrását jelentette.
A beszámolók szerint az 1593-at megelőző években az angol, francia és arab kalózok tevékenységének köszönhetően több karakk is elveszett a tengereken. A portugál udvar egyre türelmetlenebbül várta az indiai kincsek Európába érkezését. Ezért aztán a Cinco Chagast indulásakor alaposan túlterhelték. Ehhez hozzájárultak Francisco de Mello kapitány személyes ambíciói is, aki indiai alkirály szeretett volna lenni. Ezt a lehető legtöbb indiai áru portugál udvarba szállításával kívánta elérni.
Ne hagyd ki az úti célról készült átfogó tudástárunkat! Tapasztalt utazók hiteles és hasznos információi. Minden, amit az Azori-szigetek kapcsán tudni érdemes a látnivalókról, túrákról és ételekről. Megnézem!
A Cinco Chagas még a megépülésének évében, fedélzetén 1400 fős legénységgel, 270 rabszolgával, kétmillió aranydukáttal, huszonkét láda gyémánttal, rubinnal és gyöngyökkel megrakodva kifutott az Indiai-óceánra.
Viszontagságos út az Azori-szigetekig
A túlterheltségtől nagyon rossz állapotba került karakk télen érte el Mozambik partjait. Itt kénytelen volt kikötni és áttelelni, miközben amennyire lehetett, megerősítették a hajótörzset.
1594 tavaszán aztán sikeresen megkerülte a Jóreménység-fokát és az Azori-szigetek felé vette az irányt. Ez volt a portugál hajók utolsó megállóhelye, mielőtt Európába érkeztek volna. Egyrészt itt töltötték fel utoljára a készleteiket, másrészt így ki tudták kerülni az Afrika nyugati partjainál húzódó szélcsendes zónát.
Kalózok a láthatáron – a Cinco Chagas tragédiája
A portugál kincsszállító karakkokat a kalózok is kifigyelték. A brit királyi udvar támogatásával fosztogató angol portyázók kedvenc területe lett az Azori-szigetek térsége. 1594-ben Robert Crosse kalózkapitány vezetésével egy három hajóból álló angol flotta állt lesben Faial szigetétől néhány mérfölddel délre, hogy portugál hajókat, kincseket és rabszolgákat zsákmányoljon. Amint a Cinco Chagas feltűnt a láthatáron, az angolok anélkül, hogy tudták volna, milyen mérhetetlen mennyiségű kincs rejtőzik a karakk gyomrában, azonnal támadtak.
A Cinco Chagas kincseshajó létére is jól fel volt szerelve ágyúkkal, így rendkívül kemény küzdelem bontakozott ki. Két napig folyt szakadatlanul az összecsapás. Végül a karakk lángra kapott, felrobbant és rakományával együtt elsüllyedt. A kalózok nem tudtak profitálni a győzelemből, a kincs örökre elveszett, és Francisco de Mello-ból sem lett indiai alkirály.
Vadászat a kincs után
Az óceán fenekére süllyedt mesés vagyon kincsvadászok ezreit sarkallta a roncsok felkutatására. Bár a karakk legendája már korábban is ismert volt, a komolyabb kutatások csak a 20. században kezdődtek meg, eleinte kezdetleges eszközökkel.
Az új technológiák, például a tenger alatti radar és a robotizált merülő járművek megjelenésével a kincs utáni vadászat a 80-as évektől új erőre kapott. Amerikai magánfinanszírozású kutatók sora érkezett a térségbe, akik átfésülték a Pico és Faial szigetek környéki vizeket. Olyannyira megszaporodtak a kincsvadász expedíciók, hogy a portugál kormány végül korlátozásokat vezetett be. Az utóbbi évtizedekben már csak engedélyhez kötött, régészeti célú keresés folyhat a térségben.
De miért nem találták meg a Cinco Chagas kincseshajó roncsait?
Az 1594-es ütközet helyszíne pontatlan beszámolók szerint lett meghatározva. Ezek bár konkrétan megemlítik Faial és Pico szigetét, a kutatók szerint a valódi helyszín az Azori-szigetek sok ezer négyzetkilométeres térségében bárhol lehet. Az Atlanti-óceánnak ezen a vidékén ráadásul több ezer méteres mélységekkel kell számolni.
A karakk apró darabokra robbant, ami tovább nehezíti a keresést. Az erős tengeri áramlatok messze sodorhatták a darabokat.
Ez nem szegi a kincsvadászok kedvét, ahogyan a szigorú kutatási szabályok sem. A keresés tovább folyik minden idők egyik legizgalmasabb hajóroncsa után. A Cinco Chagas kincseshajó legendája továbbra is él.
(Fotók: Shutterstock, Wikimedia Commons)
