A balinéz világkép alapja a magasság és a mélyég kapcsolódása
Bali szigete a csodálatos természeti adottságain túl, első sorban a különleges hindu vallásáról és kultúrájáról lett híres. A balinéz világkép az itt élő emberek teljes életét meghatározó belső és külső iránytű egészen elemi rendszerhez igazodik. A viszonyítási pontok ősidőktől fogva a természet jelenségeihez kötődnek.
A legtöbb látogató légi úton érkezik Balira. A leszállópályához közeledve, már a gép ablakából feltűnik a szigetet körbeölelő végtelen óceán csillogó kéksége és a szigeten magasodó vulkánok sötét kőhalmai. A legmagasabb tűzhányó, a Gunung Agung 3031 méteres füstölgő csúcsával uralja a látképet, amint áttöri a Bali fölött lebegő páraréteget és a hóferér, habpamacs formájú felhőket. A Gunung Agunghoz és a végtelen óceánhoz kötődő elképzelések jelentik az itt élő emberek világnézetének alappilléreit.
Hegy felé: kaja – tenger felé: kelod
A balinéz világkép szerint, az égig érő Agung vulkán a világ tengelye, az egykor élt ősök és az égi istenek lakóhelye. A ma is aktív tűzhányó kitörései olykor komoly pusztítást végeznek a környező tájban és a közeli településekben, nem ritkán halálos áldozatot is követelve. Mégis, a kráteréből előtörő hamueső kivételesen termékennyé teszi Bali szántóföldjeit és rizsteraszait. A balinézek szerint az Agung vulkán az élet forrása, ezért a magassághoz, az istenihez és a teremtéshez kapcsolják. Az Agung csúcsa felé mutató irányt kaja-nak nevezik.
Ezzel ellentétes a szigetet körbeölelő óceánról alkotott felfogás. Bali partjait gyakran ostromolják vihardagályok és nem ritkák a cunamik sem. Ez a földalatti kéregmozgásoknak köszönhető, ami az egész régióra jellemző. A balinézek szerint az óceáni mélység az ártó démonok, gonosz erők otthona, akik folyamatosan az élet és a világ rendje ellen törnek. A tengervíz ráadásul sós, ihatatlan és a szántóföldeket se lehet megöntözni vele. A balinézek rettegnek a nyílt víztől, jellemzően nem tudnak úszni és nem szívesen merészkednek a hullámok közé sem. Az óceánhoz ezért a halál, a sötétség, az alvilág, a gonoszság fogalmait társítják, a felé mutató irányt pedig kelod-nak nevezik.
A Balinéz iránytű
A kaja és a kelod nem csak elvont, filozofikus értelemben léteznek a balinézek világképében. A hétköznapokban a fent és a lent irányait is ezekkel jelölik a szigeten, az itt élők ezt a két irányt használják a tájékozódáshoz. De ezt az irányrendszert nem szabad összetéveszteni az iránytű által jelzett észak – déllel.
A kaja, vagyis a fent, a sziget déli oldalán járva észak felé fog mutatni, ám északon ugyanez már a déli irányt jelöli majd. A kelod délen dél felé, az óceán felé irányul, ám a sziget északi oldalán már észak felé, szintén a tenger felé fog mutatni. Tehát a középpont mindig az Agung vulkán lesz, melyhez képest meghatározzák a lentit és fentet.
Bali déli partjaihoz közel fekszik egy gyönyörű sziget, Nusa Penida. Ám ez a sziget a balinéz világkép alapján a legsötétebb kelod, hiszen mélyen bent az óceánban található. A legtöbb balinéz soha életében nem járt még Nusa Penidán és semmi pénzért nem is tenné a lábát e „ démoni lenti“ szigetre.
A balinézek világképe tehát szigorúan geocentrikus, hiszen nem csupán maga Bali szigete számít a világ közepének, de annak felhők fölé nyúló legmagasabb tűzhányója, az Agung vulkán, egyenesen a Világ Tengelye.
Kain poleng – Jin és Jang a balinéz kultúrában
A balinéz világkép értelemben fény nélkül nincsen sötétség, gonosz nélkül nem létezik a jó, fent nélkül nincsen lent. A teljesség a kaja és a kelod egysége, a két ellentétes princípium harmonikus összekapcsolódása.
Az emberek világa vagyis Bali szigete az Agung vulkán csúcsa és az óceán mélyége között helyezkedik el, a fény és a sötét, a teremtő erő és a pusztítás birodalma között félúton. Minden, ami jelen van az emberi világban bizonyos részben kaja, más részben kelod. Az ember természetére is jellemző ez a kettősség. Ez az elképzelés hasonló a kínai Jin és Jang rendszeréhez, melyek fekete-fehér részekre tagolódó kör alakú szimboluma közismert.
Egy ehhez hasonló szimbólum Balin is megjelenik, kain poleng a neve és elsőre úgy tűnik, mintha egy fekete-fehér kockás terítő lenne. A kain polenggel gyakran szent fák törzsét, út menti vagy templombéli szobrokat kerítenek körbe, de a leggyakrabban ruhaviseletként jelenik meg. Van három színű változata is, de a jelentése ez: az ellentétes erők egyensúlya és harmóniája.
Tri Mandala – a világ három régiója a balinéz világkép szerint
A kaja és kelod dualista rendszerében vagyis az istenek égi és a démonok alvilági birodalma között lebeg az emberek világa. Így a lent és a fent két iránya kiegészül egy haradikkal: a középpel. Minden, mi a világon csak létezik, három részre osztható: fenti, középső és alsó régióra. A természet minden létezőjére igaz ez, amint az emberi testre, a lakó épületre, templomra, egy településre de magára a társadalomra is. Ennek a három régiónak a neve: utama – felső, madya – középső és nista – alsó.
Az emberi test esetében például a fej az utama régióhoz, a törzs a madya-hoz, míg a lábak, különösen a lábfej és a talpak a nista-hoz kapcsolódnak. Balin az egyik legnagyobb sértésnek számít, ha egy közös étkezéshez leülve, kinyújtva mások felé fordítjuk a lábunkat, úgy hogy a talpaink látszódnak. Az a póz, amely egy európai számára kényelmes és természetes lehet, a balinéz kultúrában visszatetszést kelt. Nagyjából olyan, mintha nálunk valaki egy hasonló szituációban szándékosan és hangosan szellentene. Balin jobb, ha az utazó diszkréten maga alá húzza a lábait és nem illetlenkedik.
Hasonlóan fontos észben tartani, hogy az ember feje, bele értve a legkisebb gyerekeket is, a szellem lakhelye, így közvetlen kapcsolatban áll a legfelsőbb égi erőkkel. Nem illik, sőt kifejezetten arrogáns gesztusnak számít egy balinéz fejének megérintése. Bármilyen bájosak is a gyermekek, a fejüket nekik sem szabad megérinteni.
Kulcs Bali településeihez
A Tri Mandala hármas feloszása összekombinálva a kaja és kelod irányokkal olyan kulcsot ad, mellyel könnyebb eligazodni Balin. Ugyanis a sziget összes települése a balinéz világkép egységes rendszere alapján épül fel. Minden falu és város az Agung vulkánhoz és az óceánhoz lett tájolva.
Egy település utama vagyis felső része mindig a kaja vagyis az isteni vulkán, az Agung irányába fog esni, függetlenül attól, hogy épp mely részén állunk Balinak és milyenek a helyi domborzati viszonyok. Ez a terület lesz a legszentebb, legtisztáb hely. Itt építik fel a Pura Puseh templomot. A Pura Puseh minden balinéz vásorban vagy faluban az ősök és az istenek temploma.
Vele ellentétes helyen, a település kelod vagyis alsó, tehát az óceán felé eső részén található a Pura Dalem, a holtak temploma. Ez a szent hely áll kapcsolatban a halottégetéssel és a temetkezéssel.
Félúton, általában egy tipikus balinéz település központi részén, a legfőbb útkereszteződésnél áll a Pura Desa templom, mely a hétköznapi vallásgyakorlás, az ünnepségek és a falugyűlések helyszíne.
Ha ezek közül bármelyik templommal találkozik az utazó, pontosan felmérheti, hogy az adott település mely részén tartózkodik éppen és merre található az Agung tűzhányó olykor halált hozó, máskor életet adó füstölgő hegycsúcsa.
Írta: Gueth Péter
a WanderWell túravezetője
Hasonló cikkek a témában:
Bali – sziget a világok között
Bali a kötelezőkön túl
A felkeltette az érdeklődésedet Bali kultúrája, böngészd át a WanderWell utazási ajánlatait:
Bali & Nusa Penida
Indonézia: Bali, Jáva, Karimun
