A szocializmus-kommunizmus szelleme gyökeresen átalakította az egykori Szovjetunió és a vonzáskörébe tartozó államok életét. A sarló-kalapáccsal és vörös csillaggal szimbolizált, boldog és tökéletes jövőbe vetett hit olykor megdöbbentő eredményeket produkált. Az egykori keleti blokk országaiban furcsa és bizarr építmények emlékeztetnek ma is az egykori politikai és ideológiai rendszer túlkapásaira.
Rituálék Palotája – Tbiliszi, Grúzia
Karl Marx szerint a vallás a nép ópiuma. A marxizmus tanait komolyan vevő szocialista-kommunista rezsimek ezért mindent megtettek, hogy a népet megfosszák e káros szenvedélytől. Az egykori Szovjetunióhoz tartozó Grúzia fővárosában, Tbilisziben például igyekeztek vallásmentes alternatívát állítani az élet nagy eseményeinek megünnepléséhez. A Rituálék Palotája 1984-ben készült el. Az expresszionista, valamint középkori grúz templomépítészeti elemeket egybevegyítő építmény egyesek szerint egy hímvessző és egy vagina egyesülését szimbolizálja. E különleges helyszínen megfordultak a kor hírességei, mint például Margaret Thatcher brit miniszterelnök vagy a Deep Purple együttes. A Rituálék Palotáját 2002-ben Badri Patarkatsishvili, egy hírhedt oligarcha vásárolta meg. Később, a halála után az özvegye lakott itt. Jelenleg egy rendezvényszervező cég bérli.
Parlament Palota – Bukarest
A Román főváros, Bukarest ikonikus épülete a Parlament Palota, melyet korábban a Nép Házának (Casa Poporului) hívtak. A hírhedt diktátor, Nicolae Ceaușescu elgondolásai alapján láttak neki az építkezésnek 1984-ben, miután egy teljes városnegyedet tettek a földdel egyenlővé, benne számos műemlék épülettel és több tucat templommal. A grandiózus építkezés alatt az ország lakossága szűkölködött, a boltok polcai üresen álltak, alapélelmiszereket is sokszor csak jegyre lehetett vásárolni. A látóteret teljesen kitöltő monumentális építmény több világrekordot is a magáénak tudhat. Ez a világ legnehezebb építménye, a világ második legnagyobb alapterületű építménye, a világ legnagyobb parlamentje, és a világ hetedik legdrágább épülete. Csak márványból egymillió köbmétert használtak fel az évekig elhúzódó építkezés során, mely azóta sem fejeződött be, ellenben jelentősen hozzájárult a szocialista diktatúra bukásához.
Az orosz Fakopáncs avagy Csernobil 2 – Ukrajna
A hidegháború évtizedei a szupertitkos katonai fejlesztések, kémfelderítések és kémelhárítások meglehetősen paranoid légkörében teltek. Egymástól rettegett a világ keleti és nyugati blokkja. Washington szerint, Moszkva egy időben a világ legerősebb rádióantennáinak segítségével az amerikai lakosság teljes agykontrolljára törekedett. Az orosz fakopáncs névre keresztelt, úgynevezett Duga-1 és Duga-2 radarok valóban olyan jeleket sugároztak, melyeket szerte a világon fogni lehetett és olykor megzavarták a légi közlekedést is. Mivel az USA éveken át maga is kísérletezett az erős elektormágneses sugárzás emberi szervezetre gyakorolt hatásával, a feltételezés nem tűnt alaptalannak. A Csernobil, illetve Homel város mellé telepített 150 méter magas és 500 méter széles Duga radarok azonban egészen más célt szolgáltak. Az ionoszféra rádióhullám visszaverő tulajdonságait kihasználva, a fakopáncsok az amerikai ballisztikus rakétakilövések felderítését hivatottak detektálni. A csernobili atomkatasztrófa után azonban az egész rendszert lekapcsolták és az antennákat is magukra hagyták.
Buzludzsa-emlékmű – Bulgária
Különös építmény magasodik a bulgáriai Közép-Balkán-hegység 1432 m magas Buzludzsa nevű csúcsán. A mai Bulgária 1878-ig az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt állt. A szabadságért folytatott harcok döntő ütközete a Buzludzsa csúcs közelében zajlott. A Bolgár Szociáldemokrata Párt 1891-ben szimbolikusan ezen a csúcson tartotta első összejövetelét. Az 1981-re elkészült, közadakozásból épített futurista Buzludzsa-emlékmű a hajdani hősök előtt tiszteleg. Az épületet egyszerre szánták emlékműnek, múzeumnak és jelentős párt rendezvények helyszínének. A belsejében több, mint 900 m2 összfelületű mozaikkép sorozat mesélik el a bolgár kommunizmus történetét. A mindentől távol eső építményt azonban a rendszerváltást követően magára hagyták, és ma szinte romokban hever.
Atombunkerek – Albánia
Albánia egészen a legutóbbi évekig csupán egy fehér folt volt a Balkán-félszigeten. A magas hegyekkel, változatos mediterrán tengerpartokkal büszkélkedő ország a kommunizmus évtizedei alatt magára zárta az ajtót és a kulcsot jó messzire behajította a tengerbe. Az országot négy évtizeden át uraló diktátor, Enver Hoxha (Hodzsa) atomháborútól való rettegése odáig fokozódott, hogy elrendelte, minden albániai család köteles magának bunkert építeni. A folyamatos éhezések és nélkülözések mellett, 1985-ig nagyjából 720 ezer kupola alakú beton menedékhely készült el 3 milliós országban. A legtöbbjük alig egy-két ember befogadására volt alkalmas, és egy esetleges nukleáris támadás esetén garantáltan semmiféle védelmet nem jelentettek volna. Albánia évtizedekre megszakította a nemzetközi kapcsolatait, nem csak a nyugati blokk, de a szocialista kelettel sem állt szóba. A 90-es évek eleji rendszerváltás után a betonbunkerek közül bár sokat elbontottak, de nagy részük ma is az albán tájak és települések furcsa látványosságai és egyben a fellendülőben lévő bunkerturizmus célpontjai.
A cikket Gueth Péter, a WanderWell túravezetője írta.
