Imádok túrázni és utazni, mint szerintem mindannyian, akik ezt a blogot olvassák. Mindig van egy bakancslistám, és ahogy ez másoknál is, Nálam is folyton bővül. Madeira, Skócia, Lappföld, Japán, vagy a Grand Canyon élménye után elhatároztam: a következő utam Kanada lesz, ahol egyszerre ötvözhetem a természet, a kaland és a túrázás szeretetét. Eredetileg egy kanadai körutazás és annak megtervezése volt a terv (Montreal – Quebec – Calgary – Vancouver)…Épp hazatértem külföldről és volt 1 hónapom utazni…De hamar felismertem, hogy 1 hónapba nem tudok annyi Kanada élményt bezsúfolni, amennyit szeretnék. Így az út megtervezésekor főleg a NAGY álomra, a kanadai Sziklás-hegységre fókuszáltam…
Úton Kanadába
Sokat olvasni arról, mikor a legjobb Kanadába utazni: mi szeptemberben voltunk, és ezt az időszakot még bátran merem ajánlani mindenkinek. Sokszor túráztunk rövid nadrágban, ugyanakkor se túl meleg, se túl hideg nem volt. Hatalmas előnye a szeptemberi útnak, hogy ekkor már a fotós, buszos turisták száma is jelentősen lecsökken…:)
Még indulás előtt tájékozódtam mindenről, beszereztük a szükséges elektronikus beutazási engedélyt (eTA, online igényelhető, kb. 7 kanadai dollár, és 2 évig érvényes) és lefoglaltuk a repjegyeket. Sokat vaciláltam egy plusz 1 hetes vancouver-i tartózkodáson, de végül találtam egy jobb ajánlatot: 80.000 Ft-ért repjegy Hawaii-ra. Ez egy olyan hely számomra, ahova „csak Hawaii”-ért nem repültem volna, így kérdés sem volt, hogy nyaralásunkat ezzel zárjuk. A tervezések, foglalások után végül izgatottan, szeptember elején megkezdtük menetrend szerinti utunkat a Budapest – Párizs – Montreal – Calgary útvonalon (kb. 22 óra, de ez persze elrepül, ha az ember izgatott).
Egy éjszakát Calgaryban töltöttünk, persze kevés alvással a jetlag miatt. Én ilyenkor 1 hétig csak pörgök! Másnap izgatottan vettük át a kis bérelt autónkat és nekivágtunk a Canadian Highway-nek…Hatalmas élmény volt, amikor először megláttuk a Sziklás-hegység vonulatait és a Banff Nemzeti Park szélét (Kanadában egy közös parkbelépőt kell venni, ha már legalább ketten vagytok, érdemes Discovery Pass-t beszerezni: 1 évig érvényes, akár 5 ember is mehet vele…Mi a végén odaadtuk a Calgary-ban élő barátainknak, akik a családdal nagyon jól ki is tudták utána használni. A belépő díját egyébként tényleg hasznosan költik el: tiszta pottyantós vécék, sehol egy szemét és minden karban van tartva).
Sziklás-hegység
A 2 hetes sziklás-hegységi tartózkodást 1 hét Banff, és 1 hét Jasper Nemzeti Parkra osztottuk. A Banff Nemzeti Parkban csodás szállást sikerült foglalnunk Canmore-ban (Canmore Lodge), ezt bátran merem bárkinek ajánlani: még jacuzzi is volt, és saját apartmanunk, potom árért (itt érdemes megemlíteni, hogy kb. 2 hónapot töltöttem szállás kereséssel. Kanadát TÉNYLEG előre kell tervezni, főleg a Nemzeti Parkokat: minden eszméletlen drága és 3-4 hónappal az utazás előtt már szinte biztos, hogy nem találsz semmit).
Canmore-ból indultunk napi csillagtúráinkra (már előre megterveztem minden egyes napot és túrát, hogy minél többet láthassunk és élvezhessünk ebből a csodából). Bejártuk a Tunnel Mountain Trailhead-et és a Jonnston kanyont, körbejártuk a Lake Moraine és Lake Louise tavakat, sütkéreztünk a Sunshine Meadows-on…Mindez napi 20-25 km túrát jelentett, de minden pillanatát élveztük és soha nem voltunk fáradtak! Utunk során, még a városokban is, rengeteg állattal találkoztunk: rénszarvasok, hegyi kecske, mormoták, és nyuszik mindenhol (a Sunshine Meadows utunkon majdnem belefutottunk egy mackóba is, ezt szerencsére sikerült elkerülnünk a szembe jövő túrázok figyelmeztetésére).
A képek nem illusztrációk és Photoshop mentesen készültek: égető kékség vár mindenhol!
Irány a Jasper Nemzeti Park
1 hét Banff élmény után utunkat a Jasper Nemzeti Park felé vettük. Ez kb. 5-600 km autókázást jelent olyan csodás látnivalók mellett, mint az Icefields Parkway, melynek során Kanada legkiterjedtebb jégmezőjét, a Columbian Icefield-et is meg lehet csodálni.
A Jasper hete során sajnos már csak a Nemzeti Parkon kívül tudtunk megszállni. Hiába keresgéltem, egyszerűen szállás sem volt, nem hogy olcsón. Így Hilton-ban szálltunk meg, ami napi 2 óra autózgatást jelentett oda-vissza Jasper-Hilton között, és inkább volt munkásszálló érzete, mint sem „motel”, mint ahogy meg volt hírdetve (de igyekeztem minimalizálni a költségeket, és úgysem ez volt a lényeg). De mint korábban, megérte a napi 2 óra utazás. Bejártuk a Maligne Canyon-t, eveztünk a Spirit Island-en, találkoztunk mormota családdal a Mount Edith-en és utolsó esténken megcsodáltuk Jaspert felülről, a Sulphur Skyline-ról. És még egy medvével is szembenézhettem.
És utolsó nap még az is kiderült, hogy közeli ismerősem laknak Calgary-ban: így kanadai utolsó esténket egy csodálatos, magyaros vacsorán töltöttük Calgary kertvárosában, amin a Sziklás-hegységre néző ablakból egy isteni borokkal köszöntünk el álmaim országától…
Másnap megkezdtük utunkat Honolulu felé, de erről már egy másik szösszenet szóljon…
Hasznos tippek az úthoz:
- Legalább 1 évvel előre tervezd be az utat és foglald le a szállásokat vagy béreljetek lakóautót (persze ott a sátrazás és a bivakolás is).
- Kanada DRÁGA: vásárolj boltokban, sokszor adnak kedvezményt, ez tapasztalat.
- Medvespray: egy „muszáj, hogy veled legyen darab”.
- Kanada csodálatos, láss belőle annyit, amennyit lehet!
És hogy mi került fel ezután a bakancslistámra…Ki se találnátok….
A vendégposztot Kremlitzka Mariann olvasónk írta. Ha megjött a kedved, oszd meg velünk te is utazós élményeidet!
