Több ezer évvel előbb ott voltak Észak-Európában, mint a vikingek, de a kultúrájukat a mai napig sikerült megőrizni. Hagyományosan rénszarvastartással foglalkoznak, és a nyelvük a magyar mellett szintén a finnugor nyelvcsaládba tartozik. Amit tudni kell a számikról, akiket Svédország, Finnország és Oroszország északi részén találunk.
Magyarok és számik – a finnugor rokonok
A számi nyelv a magyarhoz hasonlóan a finnugor nyelvcsaládba tartozik. Szinte az összes számi legalább két nyelvet beszél. Az ország hivatalos nyelvét, ahol él, és a számit. Azonban fontos megkülönböztetni, hogy melyik számi nyelvet is beszéli valaki. Egy egységes nyelv helyett tíz olyan számi nyelvet tartanak számon jelenleg, amelyek nem dialektusok. Mindegyik különösen gazdag szókinccsel rendelkezik, különösen a természeti jelenségek, az időjárás, a hó, és a rénszarvastenyésztés területén. Például a hó leírására száz különböző szavuk van.
Ne hagyd ki az országról készült átfogó tudástárunkat! Tapasztalt utazók hiteles és hasznos információi. Minden, amit Norvégia kapcsán tudni érdemes a látnivalókról, túrákról, hegyekről és ételekről. Megnézem!
Ez is jelzi, hogy számukra nagyon fontos a természet tisztelete, védelme és a harmóniára törekvő életmód, amelyre évezredek óta törekszenek.
A számikat itthon néhol még mindig lappokként emlegetik, azonban ezt a megnevezést ők sértőnek tartják, ezért ez inkább kerülendő. A nemzetközi szóhasználatból már eltűnt lapp kifejezés eredete tisztázatlan. Vagy a skandináv folt, vagy a finn határvonal szóból származhat. A számi a saját megnevezésük, amely a föld szóból eredhet.
Akik már jóval a vikingek előtt itt voltak
A számik már a vikingek előtt is Európa északi részén éltek. Először Tacitus római történész említette őket Kr. u. 98-ból, de a becslések szerint már ötezer éve lakják ezeket a területeket. A vikingek kora ezzel szemben csak ezer éves. A 8. század végén kezdődött és a 11. század közepéig tartott. 793-tól, a Lindisfarne-i kolostor támadásától a 1066-ig, Hastings-i csatáig számolják.
Napjaink talán legismertebb, számi ősökkel rendelkező híressége Renée Zellweger. Édesanyja, Kjellfrid Irene Andreassen norvégiai számi származású.
Jelenleg körülbelül 80 és 100 ezer közötti számi él ősi szülőföldjén, azaz a mai Norvégia, Svédország, Finnország és Oroszország egyes részein. A pontos számok meghatározása az asszimilációs múlt miatt jelent kihívást. Számukra ezek az országhatárok önkényesnek tűnhetnek, hiszen már több ezer évvel ezelőtt is itt éltek. A legtöbben Norvégiában vannak. Körülbelül a számik fele itt él. A második legnagyobb számú számi lakosság Svédországban található, és néhány ezren Finnországban és Oroszországban is vannak.
Hogy van a rénszarvasod?
Aki Lappföldre, vagy más északi térségekbe látogat, ahol számik élnek, rénszarvasokkal is találkozni fog. A számik hagyományosan rénszarvastartással foglalkoznak, amely generációról generációra öröklődik és nagyon fontos része a kultúrájuknak. Régi hagyomány, amely még ma is él, hogy ha összetalálkoznak, nem a Hogy vagy?, hanem a Hogy vannak a rénszarvasaid? kérdéssel érdeklődnek.
Ha utazóként látogatunk rénszarvastartókhoz, nekünk is érdemes egy-két illemszabályt tudnunk. Ilyen például, hogy soha ne kérdezzük meg, hogy hány rénszarvasa van valakinek. Ez olyan, mintha tőlünk valaki azt kérdezné, most éppen mennyi pénz van a bankszámlánkon.
Az ősi kultúra őrzése
Mint a legtöbb őslakos népnek, sajnos a számiknak is szembe kellett nézniük az elnyomás különböző formáival az összes országban, ahol élnek. Az erőszakos asszimiláció egyik eszköze volt, hogy a számi gyerekeket elvették a családjuktól és az iskolákban arra nevelték őket, hogy megtagadják a hagyományaikat.
A norvég társadalmat például ma már a világ egyik legelfogadóbbjaként tartják számon, de ez nem volt mindig így. A múltban a Norvégiában élő számiknak súlyos diszkriminációval kellett szembenézniük. Egészen a második világháborúig tiltott volt a számi nyelven zajló oktatás. 1913-ban egy olyan törvényjavaslatot is elfogadtak, amely biztosította, hogy a legjobb földterületek ne számi kézbe kerüljenek.
Az is előfordult, hogy mind a négy ország meg akarta adóztatni őket, mondván, ha vándorolnak a rénszarvasaikkal, minden ország földjét használják. A hányattatott sors után ma már végre szabadon őrizhetik a kultúrájukat, és rengeteget tesznek is azért, hogy az ötezer éves számi hagyományok még legalább ennyi ideig fennmaradjanak.
A hagyományok őrzése a fiatal generáció számára is fontos, és szerencsére egyre nagyobb médiavisszhangot is kap. Ilyen volt például, amikor a számi népviseletben fellépő Jon Henrik Fjällgren nyerte meg a 2014-es Talang Sverige című tehetségkutatót. Ez az esemény óta ma már minden évben van számi fellépője a svéd nemzeti nap díszelőadásának is.
Az irodalomban is egyre fontosabb helyet kapnak. Helene Uri, az egyik legismertebb norvég író már felnőttként tudta meg, hogy egyik dédapja számi volt. Azt, hogy hogyan derítette fel a családja múltját, a Szavak a múltból című, magyarul is elérhető félig fiktív, félig önéletrajzi regényében írta meg.
(Fotók: Shutterstock)
