A téli Izland a havas tájjal, hosszú sötétséget megtörő sarki fénnyel és hangulatos házakkal igazi téli mesevilág. A karácsonyi ünnepekhez kapcsolódó szokások és hiedelmek között szívmelengető, ugyanakkor félelmetes alakokat is találunk. Ilyen a karácsony Izlandon a meghitt olvasástól egészen az emberevő óriás macskáig.
Hiedelmek
Jólakötturinn
A karácsony a szeretet ünnepe, ebből adódóan a hozzá kapcsolódó mesék, legendák és jelképek szinte mind vidámak. Izlandon azonban az egyik fő karácsonyi karakter nem más, mint egy gonosz macska. Jólakötturinn egy hatalmas, fekete macskaszörny, aki karácsonykor járja a vidéket és felfalja azokat a gyerekeket, akik nem kaptak karácsonyra új ruhát. Nem éppen az a bájos, megszokott ünnepi mese.
Ne hagyd ki az országról készült átfogó tudástárunkat! Tapasztalt utazók hiteles és hasznos információi. Minden, amit Izland kapcsán tudni érdemes a látnivalókról, túrákról, belépőkről és ételekről. Megnézem!
Eredete pontosan nem ismert, már évszázadokkal ezelőtt jelen volt az izlandi folklórban, de az első írásos megjelenése csupán a XIX. századból származik. Az is lehetséges, hogy a macska a skandináv mitológiában meghatározó karácsonyi kecske rokona, (melyek eredete Thor szekerét húzó két kecsékre vezethető vissza).
A Jólakötturinn babonája olyan verzióban is ismert, miszerint a macska először az ennivalót falja fel, majd utána az embert. További lehetséges eredete lehet a szokásnak, hogy a karácsonyi időszak volt a lezárása a kemény munkával töltött hónapoknak, és a hűbéri időkben jellemző volt, hogy a birtokosok ruhákkal ajándékozták meg karácsonykor az otthonukban szolgálókat. Tehát, aki nem dolgozik elég jól, annak egyrészt nincs mit ennie, másrészt ruhája sem lesz, és ennek magyarázataként születhetett meg a gonosz macska alakja.
A Jólakötturinn története Izlandon megosztó, egyesek szerint nem túl szerencsés üzenet, hogy egy babona egyrészt lényegében tovább ösztökéli az embereket sokszor felesleges vásárlásra, másrészt, ha valamely gyermek nem kap új ruhát, akkor a szégyen mellett még a rémmacskától való félelmével is meg kell küzdenie. A hagyomány védelmezői szerint viszont Jólakötturinn legendájának igenis pozitív üzenete van, nagylelkűségre tanít azáltal, hogy a tehetősebbek adhatnak ruhákat kevésbé szerencséseknek.
Jólasveinar („karácsonyi csibészek”)
Az emberevő macska mellett a karácsonyi ünnepekhez kapcsolódó alak a 13 csibészkedő karácsonyi manó. A két legenda között kapcsolat is van, ugyanis Jólakötturinn gazdái a két hegyi troll Grýla és Leppalúði, és a 13 csibész az ő gyermekeik. Ezek a kis manók a karácsonyt megelőző 13 napon látogatják meg a gyerekeket, kisebb tréfákat, csínyeket követnek el. A jó gyerekeknek ajándékot, a rosszaknak krumplit hagynak.
A csibészek ábrázolása, a csínyek súlyossága (korábban kifejezetten rosszindulatú, bűnöző hajlamúak voltak), de még a számuk is változott az évtizedek során. Ma sokszor kedves kis manóként, vagy a télapóhoz hasonló alakban ábrázolják őket, sőt alakjuk keveredik a világ többi részén elterjedt Mikulással. Minden csibésznek megvan, hogy milyen csínyt követ el, és hogy melyikük mikor érkezik és távozik. A csínytevők közötti eligazodást az alábbi táblázat segíti.
| Neve | Tulajdonsága | Csínytevése | Melyik nap érkezik | Melyik nap távozik |
| Stekkjarstaur | falábú | birkákat zaklatja | december 12. | december 25. |
| Giljagaur | árkokban bújik meg | pajtákból lop tejet | december 13. | december 26. |
| Stúfur | apró termetű | ellopja az edényeket, és kieszi belőle a maradékot | december 14. | december 27. |
| Þvörusleikir | nagyon vékony, alultáplált | fakanalakat lop, hogy lenyalogassa róluk a maradékot | december 15. | december 28. |
| Pottaskefill | lábasokból lopja a maradék ételt | december 16. | december 29. | |
| Askasleikir | ágy alatt rejtőzik | a földre letett fedeles edényeket lopja el | december 17. | december 30. |
| Hurðaskellir | éjjelente ajtókat csapkod | december 18. | december 31. | |
| Skyrgámur | nagyon szereti a skyr-t (izlandi tejtermék) | skyrt lop | december 19. | január 1. |
| Bjúgnakrækir | tetőgerendán rejtőzködik | füstölés alatt lopja el a kolbászokat | december 20. | január 2. |
| Gluggagægir | ablakon belesve keres ellopni való dolgokat | december 21. | január 3. | |
| Gáttaþefur | nagyon nagy orra van | kiszagolja a laufabrauð-t (izlandi ünnepi kenyér) | december 22. | január 4. |
| Ketkrókur | kampója van | húst lop | december 23. | január 5. |
| Kertasníkir | gyerekektől ellopja a gyertyákat | december 24. | január 6. |
Készülődés az ünnepekre
Izlandon sok helyen a temetőben a fejfákat égőkkel látják el, melyek az ünnepi időszakban világítanak. Az adventi időszak kezdetekor, december elsején kapcsolják be a temetői keresztek világítását. Halottak napi gyertyagyújtás nincs Izlandon, a családok a karácsonyi időszakban látogatják a sírokat.
A házakat, utcákat ünnepi díszbe öltöztetik. Reykjavíkban, a városközpontban kihelyezik Jólakötturinn hatalmas szobrát, emlékeztetőül az új ruha vásárlásának és ajándékozásának fontosságára.
Izlandon nagy hagyománya van a könyvek ajándékozásának. Az izlandiak szeretik az irodalmat, szeretnek nemcsak olvasni, de akár írni is. Egy felmérés szerint minden 10. izlandi ír legalább egy könyvet élete során. Az ünnepi időszakban sok helyen tartanak könyvbemutatót, vásárt, dedikálást. Karácsony előtt készítik a laufabrauð-ot, az ünnepi kenyeret. Rendkívül vékonyra nyújtott, kör alakú tésztából készül, amit különböző mintákkal díszítenek. Néhányan köménymaggal ízesítik. Magában, köretként, és vajjal is fogyasztják.
A karácsony
December 23. a bevásárlás napja, sokan járják az utcákat, üzleteket. Ezen a napon fogyasztják a skata-t, ami 1 hónapig erjesztett rájahús, és ekkor díszítik fel a karácsonyfákat. Szenteste a karácsony legfontosabb napja, összegyűlik a család, este 18 órára alaposan megtisztálkodva új ruhába bújnak. Ekkor a televízióban és a rádióban csengetnek, jelezve az ünnep kezdetét. A karácsonyfa körül kibontják az ajándékokat, együtt vacsoráznak.
A karácsony két napján a családé a főszerep, meglátogatják a szeretteiket, kimennek a temetőkbe is. Sokan már az új könyvüket olvassák begubózva. Ünnepi ételt, jellemzően hangikjötöt (füstölt bárányhús) fogyasztanak burgonyával, káposztával, zöldborsóval, besamel mártással, és természetesen a laufabrauð-dal. A hagyományos sütemény a piparköku, mézeskalácshoz hasonlít, de annál fűszeresebb, fekete bors is van benne.
A szilveszter a buli és a fények ünnepe, tűzijátékoznak, és sok helyen hatalmas máglyákat gyújtanak. Vízkereszt napján, január 6-án köszönnek el a karácsonyi csibészek, és visszamennek a hegyekbe. Ezen a napon lekapcsolják a temetői keresztek világítását. Szilveszterhez hasonlóan vízkereszt napján is máglyát, tűzijátékot gyújtanak.
Karácsony fenyőfa nélkül?
Az izlandi karácsonyok történetében volt egy igen különös eset is. 1951-ben Európában száj- és körömfájás betegség terjedt. Az izlandi állatok védelmében az ország betiltotta a kontinensről – többek között – a fenyőfák behozatalát is. A már úton lévő szállítmányokat a tengerbe kellett süllyeszteni. Mivel Izlandon sem nagyobb erdőségek, sem karácsonyfának szánt fenyő ültetvények nem voltak, azzal fenyegetett a helyzet, hogy az izlandiak karácsonyfa nélkül fognak maradni.
Pont egy évvel azelőtt, 1950-ben ültették az első fenyő csemetéket a szigeten, azokra őrök vigyáztak. Kanadából összesen 701 fenyőfa érkezett, ezeket közintézmények (templomok, kórházak) kapták, illetve sorsoltak is közülük. A lakosság a saját kertjében található fákat tudta csak kivágni, vagy papírból és ágakból készített műfenyőt. Az 1951-es karácsony sokaknak igazi karácsonyfa nélkül telt.
(Fotók: Shutterstock)
