Hollandiában egy napra minden narancssárgába borul, Finnországban mindenki fehér kalapot vesz fel, Norvégiában pedig több ezer gyerek vonul fel zenekari kísérettel, hogy megünnepeljék az ország jeles napját. Nemzeti ünnepek Európában, amelyeket a különleges megismételhetetlen látvány, hangulat, és programok miatt egyszer meg kell tapasztalni élőben.
Szent Patrik nap, Írország
március 17.
Március 17-én Írország védőszentjének tiszteletére tartanak ünnepségeket. A hagyomány szerint Szent Patrik ezen a napon halt meg. Ekkor mindenki visel magán valami zöldet. A szín Írország zöld tájait jelképezi, de ezt csak később vezették be. Először az ősi ír zászlókon is megjelenő kék színt társították a misszionárius Szent Patrikhoz. A szintén zöld háromlevelű lóhere is később vált nemzeti szimbólummá, amely a Szentháromságot képviseli. A legenda szerint Szent Patrik a növény levelét használta, hogy elmagyarázza a koncepciót. Ma a három levél jelentése lehet hit, remény, szeretet, vagy a szerencse jele is.
Dublinban több ezer fellépő és százezres tömeg ünnepel a minden évben megrendezett Szent Patrik fesztiválon. A nemzeti ünnep nemcsak Írországban, hanem Kanadában Új-Fundland és Labrador tartományban és Amerikában is ünneplik. Chicagóban, New Yorkban is hatalmas ünnepségeket találunk. Előbbiben például az ünnep napján zöldre festik a folyó vizét.
Koningsdag, Hollandia
április 26.
Ez az a nap, amikor minden narancssárgába borul Hollandiában az utcák és terek díszletein át egészen az ünnepségeken résztvevők öltözékéig. De miért pont narancssárga? Hollandia nemzeti színévé a királyi család neve, House of Orange (Huis van Oranje) miatt vált. A név Willem of Orangetól származik, aki 1544-ben, tizenegy évesen örökölte meg nagybátyjától a franciaországi Orange Hercegséget. Később ő vezette a Spanyolország elleni holland felkelést. Ekkor használták először szimbolikus színként a narancsot. A hollandok jelenleg is ezt viselik a nemzeti egység és a büszkeségük jeleként.
Az ünnepség mindig a király vagy királynő születésnapjára esik, így új uralkodó esetén változik a dátuma is. 2014 óta Willem-Alexander király április 26-i születésnapján tartják. A hagyomány szerint a királyi család minden évben más holland városban ünnepel. Egész napos ünnepségek várnak földön, és Amszterdam csatornáin vízen is. Ezt egész éjjelen át tartó koncertek követik.
Vappu, Finnország
május 1.
Finnországban május elseje több, mint egy egyszerű munkaszüneti nap. A finn nemzeti ünnepek közül április 30-án és május 1-én tartják az ország legnagyobb ünnepségeit. Ilyenkor a munka ünnepe mellett a hosszú tél után érkező tavaszt és jó időt is köszöntik.
Április 30-án megtelnek az utcák, terek, éttermek fehér sapkát viselő finnekkel. A sapkát hagyományosan érettségire kapják, így a legnagyobb középpontban az adott évben végző diákok vannak, de az alkalomra minden korosztály előkeresi a sajátját. A nap fő eseménye Helsinkiben, hogy a Havis Amanda szobrot a diákok lemossák, majd daru segítségével egy hatalmas fehér diáksapka kerül a fejére. Napközben a helyiek piknikeznek, pezsgőznek. A legnépszerűbb helyszín erre Helsinkiben a Kaivopuisto park. Később koncertekre, felvonulásokra, parádékra mennek.
Syttende Mai, Norvégia
május 17.
„Gratulerer med dagen” – azaz gratulálok a napod alkalmából, mondják a Norvégok május 17-én és akkor, ha a születésnapunkon akarnak köszönteni. Ekkor mindenki a bunad nevű népviseletét veszi fel, amely az ország minden régiójában különböző, és az adott hely jellemzőit jelképezi. Ha megkérdezünk egy norvégot, honnan van a népviselete, örömmel válaszol, hiszen a kérdés neki azt jelenti, honnan származik, és melyek az adott hely kulturális örökségének legnagyobb büszkeségei.
Ekkor 1814. május 17-re, az alkotmány aláírására emlékeznek. A viseletnek köszönhetően talán ez a legelegánsabb a nemzeti ünnepek között.
Ez a nap hagyományosan itt a gyerekek ünnepléséről szól. Fénypontja a felvonulás Oslóban, ahol több, mint száz iskola diákjai, összesen körülbelül hatvanezer diák vonul zenekarokkal együtt. Az ünnepség résztvevőit rendszerint a norvég királyi család tagjai is köszöntik az oslói királyi palota erkélyéről. Az ország minden városában és falujában ünnepelnek, mindenhol készülnek programokkal.
A legtöbben reggelit szerveznek a barátaiknak/ családjuknak, ahol pezsgővel koccintanak. A délutánt a városban töltik, ahol hotdogot és fagyit esznek. Az általános iskolások mellett a tinédzserek is kiveszik a részüket az ünnepből. Ha hatalmas partybuszokat látunk éneklő és vicces feliratú névjegykártyát osztó diákokkal, ők a végzős középiskolások. Fogadjuk el tőlük a névjegyeket (russekort), jó szuvenír lehet!
Ne hagyd ki az országról készült átfogó tudástárunkat! Tapasztalt utazók hiteles és hasznos információi. Minden, amit Norvégia kapcsán tudni érdemes a látnivalókról, túrákról, hegyekről és ételekről. Megnézem!
Midsommar, Svédország
június 24.
Bár Svédország hivatalos nemzeti ünnepe június 6-án van, a legnagyobb jelentőséget a nyárközepi ünnepnek szentelik az országban. A svédek a Midsummer ideje alatt szabadtéri összejöveteleket tartanak országszerte. A legtöbben ilyenkor vidékre utaznak a barátaikkal, családjukkal, de a városokban is bőven találunk ünnepségeket.
A Midsommer-menü kihagyhatatlan elemei a hering, a friss gyümölcsből készült epertorta, a fahéjas csiga és az aquavit (gyógynövényekkel ízesített skandináv szesz). A hagyomány része még, hogy hatalmas, feldíszített fát állítanak, amelyet virágkoszorút viselve körbetáncolnak és énekelnek. A régi időkben varázserőt tulajdonítottak ennek a napnak, a földművesek a termékenységet és a növekedést ünnepelték.
(Fotók: Shutterstock)
