Az Óceánia déli részén elhelyezkedő Húsvét-szigetről alig 300 éve tudjuk, hogy létezik. 1722 húsvét vasárnapján egy holland hajós és legénysége pillantotta meg először Rapa Nui szigetét, és rajta a történészeket és misztikumra éhes turistákat azóta is lázban tartó monumentális szobrokat.

Nem csupán a 887 darab ősi szobor eredete rejtélyes, már maga az is kérdéses, egyáltalán hogyan jutottak el emberek a Húsvét-szigetre, melytől a legközelebbi lakott sziget is több, mint 2000 kilométerre található, a legközelebbi kontinens, Chile nyugati partvidéke pedig 3700 kilométerre.  

Minden húsvét-szigeti szobor arccal a sziget felé néz

Eredetileg minden szobor a sziget középpontja felé fordult arccal. Hogy miért? Nem tudjuk. A legvalószínűbb feltételezés szerint azért, mert az őslakosok úgy gondolták maga a sziget jelenti a világot, és a fenyegetés a közösségen belülről, a szigetről érkezhet csak. Ezt az elméletet támasztja alá az is, hogy magának a szigetnek nincs konkrét neve az ősi nyelven, csak az egyes régióknak. Az egykori rapanuik számára a sziget jelentette az univerzumot. 

A szobrok környéke vadlovak kedvenc legelője

A Húsvét-szigetre nem csak a szobrok, ősi nyelven moaik, miatt éri meg utazni, hanem a csodás természet és kellemes éghajlat miatt is. A sziget közel felén a Rapa Nui Nemzeti Park terül el melyre 80 euro ellenében szabad a belépés 10 napra.  A park egész területén találhatóak szobrok, melyeket körülvevő állatvilág is lenyűgöző. Valószínűleg az egyik utolsó hely a bolygón, ahol vadlovak rohangálnak szabadon a hegyek között.

Az ősöket jelképezik?

A felfedezésük óta számos dátum felmerült már az őslakosok szigetre érkezésével és a szobrok állításának időpontjával kapcsolatban, ahogy a jelentésüket is sokan vitatták. Abban nagyrészt már megállapodtak a kutatók, hogy a szobrok túlnyomó része a tizedik és tizenhatodik század között készült és a szigetlakók elhunyt őseit jelképezi.

Mind rendelkezik testtel is

Joggal gondolják sokan, hogy  csak fejekről van szó. A legtöbbet fényképezett moaiknak tényleg csak a feje lóg ki a földből, azonban mind a 887  alkotás rendelkezik törzzsel is, mely az esetek egy részében (150 szobor!) a föld alatt helyezkedett el a felfedezésük pillanatában. Azóta sok szobrot régészek és történészek kiástak, viszont még mindig nincs biztos magyarázat arra, hogy miért voltak nyakig eltemetve. Mivel a föld megvédte a robosztus törzseket, számos faragás, véset és szimbólum  jó állapotban maradt fenn.

A legnagyobb húsvét-szigeti, Paro

A máig ismert legnagyobb szobor, mely Paro névre hallgat 10 méter magas és 80 tonnánál is többet nyom. Ezt a kőtömeget kellett megmozgatnia az építőknek, a maihoz képest primitív technológiákkal.

Kalap

Rengeteg szobor rendelkezik korong alakú fejfedővel. Ezekről sokan, sok mindent hittek már az elmúlt 300 év folyamán, de jelenleg éppen azt gondolják a kutatók, hogy a szobrok haját hivatottak jelezni. Erre utal Rapa Nui nyelven az elnevezésük, a pukao is, mely kontyot jelent. A korongokat utólag helyezték a moaikra. Számos modellezés és tudományos munka készült arról, hogy pontosan hogyan mozgatták meg ezeket a hatalmas tömegű köveket, melyek közül a legnehezebb 12 tonna.  A régészek legfrissebb elmélete szerint egyszerűen görgetéssel.